53880. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lefejthető elektrolytvascsapadékok előállítására előállítására, tetszőleges vékony rétegekben és nagyobb felületeken

Megjelent 1911. évi október hó 31-én. MAGY. KIR. SZABADALMI wBB HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 53880. szám. Vilii. OSZTÁLY. Eljárás lefejthető elektrolitvascsapadékok előállítására tetszőleges vékony rétegekben és nagyobb fölületeken. LANGBEIN-PFANNHAUSER-WERKE AKTIENGESELLSCHAFT CÉG LE1PZIG-SELLERHAUSENBAN. A bejelentés napja 1910 október hó 24-ike. Ismeretes már, hogy nyújtható eletrolit­vas vizes vassóoldatoknak elektrolízise útján előállítható, egy ilyen eljárás le van írva a 212.994. sz. német szabadalmi leírásban. Ezen eljárás szerint 90° C. felé melegített elektrolitekkel dolgozunk, amelyek azon­fölül higroszkópos sókat is tartalmaznak. A 126.839. sz. német szabadalmi leírás szerint szintén elektrolitvasat készítünk, ott azon­ban vasklorüroldatot alkalmazunk és az elektrolízist 70° C.-nál állandó kavarás vagy a katódok mozgatása mellett foganatosítjuk. Míg az először említett szabadalmi leírás szerint dinienként 20 amp. áramsürűségen­fölüli áramsűrűségek is alkalmazhatók, addig az utóbb említett eljárásnál csak dm2 -enként 3—4 amp. árarosürűségekkel dolgozunk. Ha azonban a 212.994. sz. német szaba­dalmi leírás szerint nagy, pl. 1—2 ma -nyi fölületeken állítunk elő V«—mm.-nyi vé­kony vaslemezeket, amilyeneket az az elektro­technikában alkalmaznak, akkor azt tapasz­taljuk, hogy még arzén- vagy antimón­közbenső rétegek alkalmazása mellett sem lehetséges ezen vaslemezeket a közbenső­réteggel ellátott aljazatról kifogástalanul le­választani. Ennek oka az, hogy az ilyen ! módon kivállott elektrolitvas rendkívül lágy és ennek folytán a lehúzásnál repedéseket és töréseket kap, amelyek az ilyen vas­lemezeket a későbbi alkalmazásra haszna­vehetetlenné teszik. Nem lehet u. i. soha­sem megakadályozni, hogy 90° fölötti meleg oldatból kivállott elektrolitvas az arzén és antimon közbensőrétegek dacára helyenként az aljazathoz ne tapadjon. Ha másrészt megpróbáljuk a 126.839. sz. német szabadalmi leírás szerint lefejthető vascsapadékokat 1 /i —Va mm. vastag réte­gekben előállítani és pedig 1—2 m2 -nyi fölületeken, akkor szintén nem kapunk ked­vező eredményeket, hanem azt látjuk, hogy az ilyen nagy fölületeknél a szélek lepat­tannak úgy, hogy ott a vas fölgöngyölődik, miáltal a kívánt cél, t. i. egyenletes és sima vaslemez előállítása, ismét meghiusul. Mi már most azt találtuk, hogy az elek­trolitvas igen nagy rugalmassággal bír, ha a vasoldatok elektrolízisét olyan hőmérsékle­teknél foganatosítjuk, amelyek kb. 80° C. körül fekszenek. Azt mondhatnók, hogy bi­zonyos tekintetben a 75 és 85° C. közti hő­mérséklet tipikus a rugalmasságra nézve és ha ezen hőmérsékleteknél dolgozunk, akkor

Next

/
Oldalképek
Tartalom