53857. lajstromszámú szabadalom • Szögtükröző műszer

Meg-jelent 1911. évi október hó 31-én. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMILEIRAS 58857. szám. Vir/a. OSZTÁLY. Szögtükröző műszer. AKT1ENGESELLSCHAFT HAHN FÜR OPTIK UND MECHANIK CÉG KASSELBEN. A bejelentés napja 1911 január hó 10-ike. Földmérésnél tudvalevőleg sokszorosan használnak szögprizmákat, azonban dacára a prizmák alakján eszközölt változtatásoknak, eddigelé nem volt lehetséges egyidejűleg egy rudat jobbról, egy rudat balról, az irányzó célt és a derékszög csúcspontját meglátni. Hogy mindenekelőtt az iránj'zórudakat jobbról és balról megláthassuk, két (1, 2) pentagonalprizmát fektetünk egymásra, amint az a csatolt rajz 2. ábráján látható. A jobboldali irányzórúdtól (a) sugár a (3) pontban merőlegesen esik az (1) prizma (4) fölületére, törés nélkül keresztülhalad, majd az (5) pontban ér az (1) prizma (6) fölületére és innen a (8) fölület (7) pontja felé veretik vissza úgy, hogy a (9) pontban az (1) prizma (10) fölületén át merőlegesen lép ki a (c) nyíl irányában. A bal irányzórúdtól jövő (b) fénysugár a (11) pontban merőlegesen esik a (2) prizma (12) fölületére és az (a) sugárral azonos módon halad tovább úgy, hogy a (13) és (14) pontban való visszaverődés által, mely utóbbi pont a 2. ábrán a (7) pont alatt fekszik, ugyancsak a (c) nyíl irányában, azonban ez alatt, vagyis az 1. ábrán föltüntetett (d) nyíl irányában lép ki. Az 1. ábrán az (1) és (2) prizmák nincsenek egymásra fektetve, hanem még egy 45° metszés által két (15,16) részre szétválasztott (15, 16) üvegtábla van behelyezve, amelynél a (17) metszési fölület vékonyan ezüstözve van, az ezüstréteg azonban középen apró nyílással van ellátva, vagy megfordítva, csupán egy apró kerek helyen van az ezüstréteg elrendezve (1. ábra) úgy, hogy az (e) nyíl irányában valamely megfigyelendő ponttól beérkező sugár törés nélkül, vagyis az (f) nyíl irányában lép ki a műszerből és ilykép szintén megfigyelhető. A műszer foglalata ezen utóbb említett célból (18) furattal van fölszerelve. Az üvegtábla (15, 16) helye tükör vagy prizma által is helyettesíthető. Az üvegtáblát csak azért választottuk, hogy a műszert tömörebben képezhessük ki. Az (1) és (2) prizmák közvetlenül egymásra is helyezhetők ós fölöttük, valamint alattuk megfelelően alakított üveglemez alkalmazható, vagy pedig az üvegtábla a 3. ábrán föltüntett módon a prizmák alatt is elrendezhető. Ezen ábrán egyúttal a (17) fölületnek, illetve a (15, 16) üveglemeznek további fölhasználása is látható. Ezen átalakítást oly célból eszközöltük, hogy egyidejűleg a derékszög csúcspontját, illetve a (20) terepkarón lévő (19) jelet is megfigyelhessük. E célból a