53855. lajstromszámú szabadalom • Berendezés répafejlevágó- és hasonló gépeknél a levágott levelek felszedésére és gyűjtésére

útján hajtja a (10) szállítószalagot, melyről a levelek a gép egyik oldalán alkalmazott lejtős (18) lemezre hullanak úgy, hogy a gép a leveleket pályája mellett, ettől bizo­nyos távolságban rakja le. A gép másik oldalán a (19) lemez van elrendezve, mely lefelé és a gép alá görbül. Evvel azt az előnyt érjük el, hogy a gép két-két egymást követő meneténél a leveleket ugyanabban a vonalban rakja le a talajra. Ugyanis ha a gép egyik meneténél a leveleket amaz oldal felé rakja, melyen a befelé lejtős (19) lemez van elrendezve, a gép megfordulása és a szállítószalag mozgásirányának meg­változtatása után a levágott leveleket a kifelé lejtős (18) lemez ugyanabba a vonalba rakja le, föltéve, hogy a két lemez alsó éle megfelelő helyzetet foglal el. Minthogy a gép kétsoros, mindig négy-négy répasor leveleit gyűjti egy-egy vonalban össze. Hogy a gép szállításánál és megfordításá­nál az elevátort fölemelhessük, ez a mellső végén a (11) tengely, vagy más, ennek kö­zelében alkalmazott tengely körül forgat­ható (20) segédkeretbe van ágyazva. A (9) tartály a (20) segédkerettel mereven van kapcsolva és két hátrafelé nyúló (21) fogan­tyúval ellátva, tehát a fogantyúk megeme­lésénél az elevátort is megemeljük. Ha a gépkeret hátsó végén alkalmazott és evvel csuklósan kapcsolt (22) lemezt a (20) keret megemelt hátsó része alá forgatjuk, a ke­retet megemelt helyzetében rögzíthetjük. A (7) és (8) szíjakat vezető szíjdobok ten­gelyei a (23, 24) rudakba vannak ágyazva, melyek a (20) segédkeretre vannak sze­relve és melyeket alul a (25) rudak kötnek össze. A (24) rudak alsó végei ezenkívül csavarok útján is kapcsolva vannak. A (20) keret ama három pontján, hol a (23, 24) rudakkal van kapcsolva, több furattal van ellátva úgy, hogy a rudakat magasabbra vagy mélyebbre lehet beállítani. Ezenkívül a vízszintes (25) kapcsolórudak végeiken több fúrattal vannak ellátva úgy, hogy az elevátor két részének alsó végeit egymás­hoz közelíthetjük, illetve egymástól távo­líthatjuk. Ennek az elrendezésnek követ­keztében az elevátor két részének helyze­tét, vagyis egymástól való távolságát, ma­gasságát és hajtását a talajviszonyoknak és a levélzet fejlettségének megfelelően lehet szabályozni. Hogy a peckekkel megrakott hátsó ele­vátorszíj a talajból esetleg magasabban ki­álló répákat meg ne sérthesse, a peckek akként vannak a szíjakon elrendezve, hogy a répasor két oldalán feküdjenek úgy, hogy a répák fölött a szíj sima része haladjon el. A berendezést természetesen egy vagy több­soros gépeknél, továbbá oly gépeknél is lehet alkalmazni, melyek a répafejek le­vágását nem répagyalúval végzik. Ha a gépet többsorosan képezzük ki, az elevátort tetszés szerint akként alakíthatjuk, hogy két vagy több vagy az összes sorok­nak egy közös elevátoruk legyen, de lehet minden sornál külön-külön elevátort is al­kalmazni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés répafejlevágó- és hasonló gé­peknél a levágott levelek fölszedésére és gyűjtésére, melynél két szíjakból, végtelen szalagokból stb. alkotott, ellen­kező irányban forgó elevátorrész van alkalmazva, melyeknek két egymás felé fordult,'fölfelé mozgó ága a levágott le­veleket a répasorról fölemeli, azáltal jellemezve, hogy az elevátor egyik része lejtős helyzetben van alkalmazva és ki­álló peckekkel van ellátva, fölső vége pedig egy a gépben harántirányban mozgó szállítószalag fölött foglal helyet, míg a másik elevátorrész függélyes vagy közel függélyes és peckekkel megrakva nincs, oly célból, hogy az ele­vátorrészek között összegyűlt leveleket a lejtős rész emelje föl és rakja le fölső végén a szállítószalagra, mely azután a gép oldala felé szállítja és a talajon egy vonalban lerakja. 2. Az 1. alatt védett berendezés foganato­sítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a vízszíntes szállítószalag mozgásiránya megváltoztatható és hogy két vége mel­lett ferdén álló vezetőlemezek vannak alkalmazva, melyekre a levelek a szál-

Next

/
Oldalképek
Tartalom