53828. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés a tüzelőanyag elégetésének előmozdítására

— 2 mennyiségű levegőt taszítunk, anélkül, hogy meggátolnók emellett a levegőnek a rostély alól való belépését. A tüzelőanyagréteg fölé beszorított levegő iránya célszerűen a huzat irányában halad és oly sebességű, hogy a rostély alól az anyagrétegen ke­resztül haladó levegőre szívó hatást fejt ki. Mennél nagyobb a befuvott levegő sebes­sége, annál több levegő fog a tüzelőanyag­rétegen át belépni, vagyis annál több gáz fog a tüzelőanyagból fejlődni, mely az anyagréteg fölött a befúvott levegővel elegyedhet ós tökéletesen eléghet. A be­fúvó levegő tetemes sebességű úgy, hogy lényeges szívóhatást fejt ki a rostély alatti légvétegre, ami azért hangsúlyoztatik, mert már eddig is ajánlották levegőnek a rostély fölé való vezetését, ezen eljárásoknál azon­ban a levegő elégtelen erővel lépett be, mimellett a huzat szándékosan korlátozta­tok. A jelen eljárás szerint annyi levegőt fujunk be, hogy az a tüzelőanyagréteg egész fölületén elterül s így egész biztosan minden éghető részt eléget, mimellett a légáram iránj'a olyan, hogy szívó hatást fejt ki s a rostély fölött a huzatot fokozza. A csatolt rajzon a találmány egy gya­korlati példája van föltüntetve: 1. ábra egy lokomotivkazán metszete, me­lyen az egyik fűtőszekrény fala részben el van távolítva; 2. ábra az 1. ábrának megfelelő vízszin­tes metszet; 3. ábra a fűtőszekrény x—x szerinti metszete; 4. ábra a fuvókatest vízszintes metszete; 5. ábra a fúvóka egy más alakjának metszete, míg a 6. és 7. ábrák a fuvókaszájat homlokné­zetben és metszetben mutatják. (A) a füstcsőfal, (B) a rostély, (C) a hamúszekrény s (D) ennek légnyílása, me­lyen keresztül a rostély alá a szükségelt maximális légmennyiség léphet. (E) a tü­zelőajtó, (F) a kazán. A tűzszekrény két oldalán egymással szemben a (G) fűtőkam­rák vannak elrendezve, melyeknek a tü­zelőajtó felé eső végei a kicserélhető, (H) fuvókatestből éB a lapos, vízszintes irányú (J) fuvókaszájból álló fúvókákat hordják. A fuvókaszájak a befúvó levegőt a természe­tes huzat irányába fújják (1. ábra nyila). A fűtőszekrényekbe a levegő a hamúszek­rény belső végéről a (G') helyen lép be. A befúvó levegő mennyiségének és sebessé­gének szabályozására a (k) injektorban vég­ződő (K) nyomólfevegő- vagy gőzvezeték­szolgái, melybe az (L) szelep van iktatva, A fúvókák feje olyan, hogy a levegő ré­tegszerűen áramlik ki a rostély fölé. A fütŐ3zekrény és a fúvóka úgy képe­zendő ki, hogy a melegnek ellentálljanak és a rajtuk keresztüláramló levegőt gyorsan hevítsék föl úgy, hogy az a fuvókából ma­gasan előhevítve lépjen ki. E célra a fűtő­szekrényt a rostély felé néző oldalán a be­felé nyúló (10) hosszbordákkal látjuk el, melyek vastag (11) talpai a szekrénnyel egy darabot képeznek, s ezáltal a szekrény­falat . merevítik s a szekrényen átáramló levegőnek gyorsan adják át a meleget. A fűtőszekrényt egy vagy több darabból le­het készíteni; különös előnye, hogy tisztán fémből készül, nem igényel tehát tűzálló burkolatot, mert belülről a levegő által hűt­tetik. A fűtőszekrény lényegileg derékszögű s lapos fenekű úgy, hogy a rostélyon nem igényel külön megerősítést. A lapos csészét képező (g) fölső szekrénylapban hamu gyül Ö3sze, amiáltal a fölső lap védetik. A 4—7. ábrákból látható, hogy a fúvókák is belső bordákkal bírnak. A 4. és 5. ábrák­ból láthatjuk a (12) radiális bordákat, me­lyek a vastagított (13) talppal bírnak, mi­mellett az 5. ábra értelmében a talpakkal egyesített fuvókatest fala lehetőleg egyen­letes vastagsággal képezhető ki. A 6. ábrában láthatjuk, hogy a belső bor­dák a fuvókaszájba nyúlnak és egymást mintegy átlapolják. A fuvókaszáj (15) bordái esetleg csak a fúvókanyakig érnek (7. ábra) s egyrészt a fúvókát merevítik, másrészt a melegátvitelre szolgálnak. A fűtőszekrény és a fuvókatalp között a (16) tét, a fuvókaszáj és a fuvókatest között pedig a bordamentes (17) tér szolgálhat a levegő elegyítésére. Az ismertetett szerkezet bármely meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom