53785. lajstromszámú szabadalom • Sűrűségmérő folyadékokhoz

_ 4 -SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Sűrűségmérő folyadékokhoz és folyékony tömegekhez, azáltal jellemezve, hogy két szabad végeikkel egymás fölött egy­mástól bizonyos (pl. 1 m.) távolságban elrendezett csővezeték légnyomás útján működtetett jelzőberendezés közvetíté­sével van egymással kapcsolva, mely­nek jelzőszerkezete a csővezetékekben lévő és a csöveknek egymástól bizonyos távolságban alkalmazntt végeinek a fo­lyadékba való bemerítésénél összenyo­mott levegőoszlopok nyomáskülönbsége állítja be úgy, hogy az edényekben, tar­tályokban, gőz vagy vákuum készülé­kekben stb. lévő folyadékok vagy ha­sonló tömegek sűrűségének mérését adott magasságú folyadékoszlop segélyével végezzük és a mérés eredményeit az edényen, tartályon stb. kívül, ettől tet­szőleges távolságban fekvő ponton lát­hatóvá tesszük. 2. Az 1. alatt védett sűrűségmérő fogaüa­tosítási alakja, azáltal jellemezve, hógy a csővezetékek szabad végei kiszéle­sednek vagy (A, B) harangokkal vannak összekötve. 3. Az 1., illetve 2. alatt védett sűrűség­mérő foganatosítási alakja, azáltal jel­lemezve, hogy az egymástól bizonyos távolságban lévő csővégek, illetve az ezeken fölerősített harangok ama tar­tályba, melyen a mérést végezni kell, fix módon van beépítve. 4. Az 1., illetve 2. alatt védett sűrűség­mérő foganatosítási alakja, azáltal jelle­mezve, hogy az egymás fölött egymás­tól bizonyos távolságban alkalmazott csővégek, illetve ezeken elrendezett ha­rangok egymással fix módon vannak kapcsolva úgy, hogy különböző edé­nyekbe vezethetők be. 5. Az 1., illetve 2. alatt védett sűrűség­mérő foganatosítási alakja, azáltal jelle­mezve, hogy a jelzőberendezés emelkedő csővel közlekedő kénesőtartály, mely­nél fölső vége a fölső haranggal közle­kedő csővezetékkel van kapcsolva úgy, hogy a mérendő folyadék által a cső­vezetékekben lévő levegőoszlopokra gya­korolt nyomáskülönbség a kénesőt meg­felelő léptékkel fölszerelt, ismert módon ferdén álló emelkedő csőben a kellő mó­don beállítja. 6. Az 5. alatt védett sűrűségmérő fogana­tosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a lépték az emelkedőesővel kiválthatóan van kapcsolva, oly célból, hogy ugyan­annál a jelzőberendezésnél szükség sze­rint különböző módon (pl. Beaumé-, Bil­ling-, Beck- vagy Brix- vagy másféle fokok szerint) beosztott léptékeket le­hessen használni. 7. Az 5. alatt védett sűrűségmérő fogana­tosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a két csővezeték a jelzőberendezésekhez szélkazánok közvetítésével van kapcsolva. 8. Az 5. alatt védett sűrűségmérő fogana­tosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a följegyzőberendezés fényzáró tokba van zárva és az emelkedő cső mögött, ehhez hozzáfekvő, fényérző papírcsík van alkalmazva, melyet a cső előtt egy papírcsík mozgat, a tokot lefödő födél pedig egy keskeny, az emelkedő cső előtt végignyóló hasítékkal van ellátva úgy, hogy a kénesőoszlop mindenkori állását a fényhatás előnyösen idő- és fokbeosztással ellátott papírcsíkon ön­működően jegyzi föl. 9. Az 1., illetve 2. alatt védett sűrűség­mérő foganatosítási alakja, azáltal jel­lemezve, hogy a följegyzőberendezés rúgós manometer, melynek mutatójára differenciáláttevés módjára szerkesztett emelőrendszer hat, mely a két vezeték­kel kapcsolt nyomórugók (cső-, tok-, le­mez- stb. rugók) hatása alatt indul moz­gásnak úgy, hogy a berendezésnek lép­ték előtt mozgó mutatója csakis a két rúgó mozgásának, illetve az ezekre ható nyomások különbségének megfelelő moz­gást végezhet, a mutató pedig ismert módon emelő vagy hajtórúd közvetíté­sével hathat egy mutatóra, mely író-, peckével a forgó papirdobon ír úgy, hogy a rúgós manométer mutatójának mozgását önműködően följegyzi. (1 rajzlap melléklettel. RTTO^VÉNV TÁRSASÁG NYOMDÁJA TÍUÜM ^-. - -

Next

/
Oldalképek
Tartalom