53776. lajstromszámú szabadalom • Gép kendernek és hasonló szálaknak a fonáshoz való előkészítésére

- 4 — (6. ábra) végnélküli sorából áll. Mindegyik | rúd kártolótűk sorozatával van ellátva és l a csuklók csapjai által tartatik. Továbbá mindegyik rúd egyik vége (14b) orral van ellátva, mely a tűrúdnak a láncban a mozgáspályához képest elfoglalt szöghelyzetét határozza meg. A láncok vezetőpályái fölső és -alsó sínekből állnak, melyek a gépállványzat oldalain és közepén elrendezett (15) tartóknak szembenfekvő belső fölületein vannak megerősítve. (15a) jelöli a fölső sineket és (15b) az alsókat (1. és 2. ábra). A tűrudak által képezett lánc a fölső (15a) sínen az 1. ábrán rajzolt nyíl irányában a gép baloldali vége felé mozog, mely végén a fölső sín az alsó (15b) sínbe van átvezetve. Az alsó sín tetszés szerint folytonos lehet vagy megszakításokkal bírhat, minthogy az alsó sínen vezetett tűknek nem kell munkát végezniök. A lánc ezután a gép másik végéhez halad, hol hornyokkal ellátott laza tárcsák vannak elrendezve (1. és 3. ábra), melyek a láncot fölfelé a fölső sínre visszavezetik úgy, hogy a lánc állandóan ugyanazon pályában mozog. A fölső sinek a kártolólánc fölső pályáját alátámasztják és oly pályába vezetik, mely közvetlenül a táplálószerkezetek és az (5) vezetőlemezek alsó vége alatt fekszik. A kártolótűk a vezetőlemezek alatt tovahaladva függélyes és kissé előrehajló helyzetben tartatnak. Ha azonban a tűk a gépnek az 1. ábra szerinti baloldali végéhez közelednek, akkor előrehajlásuk fokozatosan csökkentetik és a tűk fokozatosan megfordíttatnak, míg végül csuklóikban hátrafordíttatnak úgy, hogyha a kifésült szakállt elhagyják, akkor egyenesen álló helyzetet kapnak, mire lefelé mozognak. A kártolótűknek szög- vagy gerebenhelyzete a (14b) orrok által határoztatik meg, melyek alkalmas alakú léceken vagy hornyokon mozognak. A lécek a 3. ábrán metszetben vannak föltüntetve, azonban kiképzésük nincs részletesen föltüntetve, minthogy ismeretes. A föltüntetett lánc azonban abban különbözik az ismert hasonló láncoktól, hogy középen, a (17) lánckerékpár (1. és 3. ábra) j által hajtatik. A (18) tengelyen ülő lánc- ' kerekek a (14) lánc fölső és alsó ágával a láncvégek között lévő pontokon állnak kapcsolatban. A lánchajtásnak ez az elrendezése a jelen találmány további önálló sajátságát képezi, minthogy ezen elrendezés folytán a lánc két ága egyidejűleg tolatik és húzatik, miáltal a csuklók igénybevétele és ezáltal a szükséges hajtóerő csökkentetik. Az egymás mögött elrendezett táplálószerkezetek segélyével a leírt módon bevezetett szálcsomók a kártolótűk vagy a lánc által egyidejűleg munkáltatnak meg ós a csomót képező egyenes szálak fokozatosan kártoltatnak és egyengettetnek. Emellett a szálak egymásután egymás fölött fekvő rétegekben helyezkednek föl a láncra, mihelyt a (6) táplálódobok tűitől szabaddá lesznek úgy, hogy egyetlen nyaláb képeztetik, mely az egyenes szálcsomókból vett, egymást átlapoló szálakból áll, Ez a nyaláb képezésének gyorsaságában a lánc által a gép baloldali végére (1. ábra) vezettetik, hol a gépből eltávolíttatik. Az egyes szálak a szálcsomókból azonnal kiválasztatnak, mihelyt a lánccal mozgó kártolótűk súrlodóhatása erősebb lesz, mint a táplálódob tűi által a szálcsomóra kifejtett fogóhatás, mely az egyes szálak hátsó végét fogvatartja. A szálak hátsó végének az összekuszált szálakból való kihúzása által a szál hátsó vége szintén egyengettetik és fésültetik úgy, hogy az egész szál a többi szálaktól el van választva és egyengetve van, mihelyt a kártolófésükre került. Világos, hogy a szálcsomót megfogó és előretoló tűpályából álló táplálószerkezet igen hatásos eszköz, mely a szálcsőn: ó főrétegét fogvatartja, míg az nincs kártolva, mimellett azonban ezáltal az egyes szálak a csomóból való kihúzásban nem akadályoztatnak meg, ha a kártolótűk által kifejtett húzás e célra elegendő nagy. Világos továbbá, hogy a fonalcsomónak az említett eszközök által való előretolásánál egyes szálak hamarább húzatnak le, mint egy egész kifésült szakáll. A szálcsomókat a táplálódobok tűi fogvatartják, miáltal a szálcsomót képező egyes szálak egymásután kihúzatnak. A külön választott szálaknak