53772. lajstromszámú szabadalom • Berendezés lokomotívok kazánjainak és más efféléknek melegvízzel való táplálására

— 2 — van elhelyezve, különböző módon foganato­sítható. Előnyösen alkalmazzuk azt az egy­szerű elrendezést, amely példaképen a mel­lékelt rajz 3. és 4. ábráján van föltüntetve és mely egy egyes dugattyúval bíró szi­vattyúbóláll, amelynek dugattyúja a szivattyú két testében mozog, mimellett a szivattyú mindegyik szelepszekrénye teljes fölszere­léssel (szívószeleppel és nyomószeleppel) van ellátva, és a szivattyú egyik teste a víztar­tályból vagy a szerkocsiból jövő hideg víz­zel, a másik pedig előmelegített vízzel táp­láltatik. A 3. ábra nézetben, részben metszetben mutatja ezen különleges szivattyút és annak a hidegvíztartállyal, az előmelegítővel és a táplálandó gőzkazánnal való összekötte­téseit. A 4. ábra hosszmetszet, amelynél a szi­vattyú teste a 3. ábra (A—A) vonala sze­rinti metszetben és a szelepszekrények egyike ugyancsak a 3. ábra (B—B) vonala szerinti metszetben vannak föltüntetve. A föltüntetett példában a készülék el van látva az (a) szivattyútesttel, amelyet az egyetlen (b) dugattyú állandóan két (g) és (2) kamarára oszt, amelyek a (c) illetve (d) szelepszekrénnyel közlekednek. A (c) szekrény (e) kamarája az (f) es (g) szelepek közvetítésével közlekedhetik a (h) szívócsővel, illetőleg az (i) nyomócsővel. A (d) szekrény (j) kamarája a (k, m) szelepek révén közlekedhetik az (n) szívócsövei, illetve (o) nyomócsővel. A 3. ábrában (p)-vel van jelölve a bár­milyen ismert berendezéssel bíró előmele­gítő, amelybe az előmelegítő közeg a (q) csövön jut be és az (r) csövön át távozik; az előmelegített folyadék kivezetésére (s) cső szolgál, (t) egy ismert berendezésű mo­tort jelez, mely a szivattyút működteti. Az (1) é3 (2) kamara a szivattyú két tes­tét alkotja, az ábrázolt foganatosítási pél­dában az egyik (1) szivattyútestet a (nem ábrázolt) (4) tartályból a (h) szívócsőbe tor­kolló (u) vezetéken át jövő hideg víz táp­lálja, mimellett az (i) nyomócső a (v) cső útján össze van kötve a (p) előmelegítő (w) csövével. A másik (2) szivattyútestet a fenforgó esetben melegvíz táplálja, amely a (p) elő­melegítőből jön az (n) csőbe torkolló (x) csővezetéken, míg az (o) nyomócső az (y) cső révén a gőzkazánnal áll összeköttetés­ben. Világos, hogy az (1) kamarának hideg vízzel való táplálása minden esetben és pedig a legkisebb nehézség nélkül megy végbe, bármilyen legyen az (a) készülék helyzete a hidegvíztartályhoz viszonyítva. Ez nyil­vánvaló olyan lokomotivnál, ahol az egye­netlenségek erősen korlátozva vannak, mi­mellett megjegyzendő, hogy a helytálló szer­kezeteknél a nívókülönbségnek nem szabad túlhaladnia a megengedett, 7—8 métert tevő határokat. Az előmelegítőbe való visszaáramlás ugyan­így történik, minden esetben és a legkisebb nehézség nélkül. Megjegyzendő, hogy az elő­melegítő a valóságban egy átmeneti hetyet, folyosót képez, amelyben az (1) szivattyú­testből a (2) szivattyútestbe szorított víz kering és hogy ennek folytán nem igen fontos azon nívó, amelj-et ezen folyosó az (n) csőhöz viszonyítva elfoglal. A rajzon föltüntetett példában a (p) előmelegítő ezen cső fölött van elrendezve, de éppen olyan jól elhelyezhető az ezen cső alatt is. A leírt berendezés működési módja a kö­vetkező : Tegyük föl, hogy az egyetlen (b) dugattyú a rajzban föltüntetett helyzetben van és alulról fölfelé mozog, ekkor (h)-nál szívja a tartályból az (u) csövön átáramló hideg­vizet, amely fölemelvén az (f) szelepet, be­nyomul az (e) kamarába és a (z) csövön át az (1) kamarába jut. Ugyanekkor a dugattyú fölső fölületével az előmelegített vizet nyomja, amely megtölti a (2) kamarát és a (3) csö­vön, (m) szelepen, (o) csövön és (y) vezeté­ken át bejut a gőzkazánba. Lefelé való meneténél a dugattyú (x, n, k, j, 3) csöve­ken, illetve szelepeken át előmelegített vizet szív a (p) előmelegítőből, míg alsó fölülete hideg vizet szorít, mely megtölti az (1) ka­marát és (z, e, g, i, v, w) csöveken, illetve szelepeken át (p) előmelegítőbe jut. Tekintettel a (b) dugattyú rúdjának tér-

Next

/
Oldalképek
Tartalom