53753. lajstromszámú szabadalom • Berendezés Westinghouse-féle légfékkel fölszerelt vonatoknak a tilospontokon önműködően történő megállítására

illetőleg (14) rugóval vannak terhelve, melyek azokat fölfelé, illetőleg befelé tolni igyekeznek. Á (4) dugattyú (8) hergeréhez az átmenő (15) fékvezeték csatlakozik, melyet azonban a (4) dugattyú rendes körülmények közt megszakítva tart. A (4) dugattyúban egy U-alakú (16) és egy egyenes vonalú (17) furat van. A (16) furat nyugalmi helyzetben a (8) henger falában lévő (18) furattal összeesik úgy, hogy a (15) fékvezetéknek a készüléken túl, jobb oldalon lévő része rendes körülmények közt a szabad levegővel közlekedik és csak a készülék előtt, bal oldalon lévő vezetékrész van nyomólevegővel telve. Az előbb említett (jobboldali) vezetékrész a mozdony alkalmas helyén elrendezett, a gőzt elzáró szerkezettel (3. ábra) van összekötve, mely lényegében egy (19) hengerből és ebben mozgó (20) dugattyúból áll. Utóbbi (21) rúgóval van terhelve. A (19) henger mellső (jobboldali) végéből (22) vezeték indul ki, mely egyrészt a szabad levegővel közlekedik, másrészt pedig egy (23) gőzsíphoz vezet. A (20) dugattyú (24) rúdja (25) fejjel bír, mely a (19) hengerhez csatlakozó (26) tok belső üregében foglal helyet és az ezen tokhoz csatlakozó (27) csőbe nyúlik. E cső vége negyedkör alakjában fölfelé van görbítve, mely görbület fölül (28) hosszhasítékkal bír. A (27) csőben a (25) dugattyúrúdfej előtt néhány (29) golyó van elrendezve, melyekre egy kétkarú (30) emeltyű megfelelően alkotott egyik karja támaszkodik. Az emeltyű másik karja végül a gőzelzáró szeleppel van kapcsolatban. A berendezéshez még a 4. ábrán látható (31) ütközősin tartozik, mely alkalmas módon úgy van a szemaforra szerelve, hogy ennek tilosra állítása alkalmával a vágány hosszában, annak tengelyében alkalmas magasságba önműködően beáll. Az erre szolgáló berendezés bármilyen ismert szerkezetű lehet és így, minthogy a találmány lényegét nem érinti, rajban nem tüntettük azt föl. A 4. ábrán a (31) ütköző-sinnek kétvágányú vonalakon alkalmazott kiviteli alakja van vázlatosan bemutatva, azaz, midőn a vonatok kétirányú közlekedésére két külön vágány szolgál, egyenvágányú vonalakon a (31) ütközősín kettős kiképzésű, hogy bármelyik irányban mozgó vonat fékezését eszközölhesse. A fékezést, illetőleg a vonat megállítását már most a leírt berendezés akként végzi, hogy a tilosra állított szemafornak a vágány hossztengelyébe beállott (31) ütközősinje az alatta elhaladó vonat mozdonyán lévő készülék (5) dugattyúrúdját lenyomja, mikor is ennek (4) dugattyúja (17) furatával a (15) fékvezeték két részét egymással összeköttetésbe hozza úgy, hogy nyomó levegő nyomúl az eddig a szabad levegővel közlekedett jobboldali fékvezetékrészbe, mely a (19) henger (20) dugattyúját előre tolja, mikor is ennek (24) rúdja (25) fejével a (29) golyókat úgy tolja el, hogy a (30) emeltyűnek ezekre támaszkodó karja és ezzel az emeltyű elforog és a gőzt elzárja. Ezzel egyidejűleg a nyomó levegőnek a (22) vezetéken át történő kiszabadulása folytán a Westinghouse-féle fék is működésbe jön, gyors és fokozatos fékezés létesül és a vonat csakhamar megáll. Az (5) dugattyúrúd lenyomódása folytán a kis (12) dugattyúk rúgóik hatása alatt benyomúlnak a dugattyúrúd gyűrűalakú (11) hornyába és ezzel a dugattyút elreteszelik. Újbóli kikapcsolás céljából a (12) dugattyúk kinyúló (32) rúdjának végére (33) csigákon vezetett (34) drótkötelek vannak erősítve, melyek a mozdonyvezetőhöz vezetnek. A drótkötelek meghúzásával a mozdonyvezető a (12) dugattyúkat a (11) horonyból kihúzhatja, mire a készülék a (13) rúgó hatása alatt eredeti helyzetébe tér vissza. Ekkor a (20) dugattyú, (21) rúgójának hatás alatt szintén visszatérhet eredeti helyzetébe úgy, hogy a berendezés ismételt működésre kész. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés Westinghouse-féle légfékkel fölszerelt vonatoknak a tilospontokon önműködően történő megállítására, jellemezve a mozdonysátorra szerelt, a fékvezetékbe beiktatott dugattyús záró és nyitó készülék, a szemaforon elrende-