53748. lajstromszámú szabadalom • Villamos áramszámláló
másik foganatosítási alakját láttatja. Á készüléknek (11) hátlapjába a (117) rudak vannak szilárdan beerősítve, melyek a (103) födél és a hátlap közötti távolságnak majdnem feléig érnek és külső részükben ki vannak fúrva; a furat csavarmenetekkel van ellátva és külső végén, a (118) csavarok csúcsának könnyű beilleszthetése céljából, ki van bővítve. A (118) csavaroknak középső része nagyobb átmérővel bír, mint a (103) föeélen átjáró rész. A csavaroknak külső vége a (119) recézett fejű csavaranyával van egyesítve; a csavaranya és a (118) csavarnak vastagabb része között a lágy anyagból, célszerűen gumiból készült (120) betét van elrendezve, mely, a (103) födélen való biztos rögzítés céljából, mindkét végén peremekkel van ellátva. Ekként a (120) betét a födélnek a hátlap felé ! csavarolt állapotánál egyrészt teljesen elzárja a (103) födélnek nyílásait, másrészt utánaengedő támaszt nyújt a (119) csavaranyák alatti alátétlemezeknek. Az imént leírt szerkezet folytán a (118) csavarok csak nehezen kapcsolódhatnak ki a födélből és így nem kallódhatnak el. A (85) rúgónak (18. ábra) a kivánt mértékben való megfeszítése céljából a (75) csavarok és az ezeket körülvevő, aránylag nagy feszerejű (116) rúgók szolgálnak, melyek a (79) lemezeket a (69) karon, a (75) csavarok segélyével eltolt bármely helyzetben biztosan rögzítik, miáltal a (85) rúgóknak kivánt feszereje biztosan fönntartatik. . A 16. és 17. ábrák a (37) mágnesező tekercs a (38) indító tekercs rögzítésének egy másik foganatosítási alakját láttatják. A rögzítésre szolgáló (36a) lemez egy félgömbalakú középrésszel bír, mely az (56a) armatúrát körülveszi és így annak tevékenységét mechanikailag megvédi. A lemez a (48) tengelynek átbocsátása céljából ezzel átellenes, ívalakban kigörbített részekkel'(16. ábra) továbbá az armatúra forgása folytán a lemezben létesülő örvénylő áramok kiküszöbölése céljából egy sugárirányú hasítékkal és végül a merevítés céljából bordákkal van ellátva. Ezen szerkezeti megoldásnál a mágnesező és indító tekercsek megtámasztására, a (11) hátlappal egy darabban öntött (122r 122a) fülek szolgálnak (17. ábra), melyeknek belső oldalán a (37) tekercs belsejébe nyúló és azt központos helyzetben biztosító (123) határoló bordák vannak kiképezve. A (122) fülek a tekercseken túlnyúlnak és a (121) rudakat veszik föl, melyeknek fölső végére a (35) csavaranyák vannak csavarolva, melyek a (36a) lemez rögzítésére szolgálnak. Az armatúrának a 20—22. ábrákban föltüntetett foganatosítási alakjánál a (48} armaturatengelyre első sorban is a könnyű anyagból, pl. parafából készült, telt (57a) mag (20. ábra) azután az (58) hüvelyek illesztendők föl. A tekercselés céljából már ! most két félgömbalakú (126, 126a) csészét (21. ábra) tolunk föl a magra, melyekben a (127) tekercsvezető szegmenseket (20. ábra) fölvevő nyílások vannak kiképezve. Ezen vezető szegmenseket a csészék segélyével hozzuk a kellő helyzetbe és a (127a) szögek segélyével rögzítjük a magon, minek megtörténtével a csészéket levesszük és a tekercsvezető szegmensek között szabadon hagyott hornyokban elkészítjük a (128, 128a) és (128b) tekercseket (22. ábra). A vezetőszegmensek eltávolítása előtt a tekercseket a kellő helyzetet biztosító anyaggal, pl. sellakkal bevonjuk. A tekercsek megszáradása után a szegmenseket eltávolítjuk és az armatúrát a megfelelő védőanyagból készült, kétrészű, gömbalakú (60) köpennyel vesszük körül. A tekercsek ferdén és a (48) tengelyének különböző oldalain övezik a magot és akként vannak elhelyezve, hogy az armatúra forgásakor gyakorlatilag egyenlő harántmetszetű mágneses erővonaláramot vesznek föl, miáltal az armatúrának egyenletes működése biztosíttatik. Lehet az armatúrának úgy az 5. és 6. ábrákban föltüntetett, mint az imént részletezett foganatosítási alakjánál a magot nemcsak telt test gyanánt, hanem ürös gömbalakjában is kiképezni és a (128, 128ar 128b) tekercseket fölvevő hornyokkal is ellátni.
