53731. lajstromszámú szabadalom • Gép kettős láncöltés képzésére

— iá­ban mozgatható nyelves tű, melynek nyelén kampója mögött a (6) nyelv olykép van csuk­lósan megerősítve, hogy ha az az egyik irányban (jobb felé) átfektettetik (1., 2., 3., 4., 6., 7., 9., 10., 11. ábra), akkor a kampó szabaddá válik és ha a másik oldalra fek­tettetik (bal felé), akkor a kampó záródik (8., 12. ábra). A nyelves tű alatt a fonalföltevő a (7) szem által van vázlatosan föltüntetve, mely a (B) körben lengő mozgást végezhet. A tűk ós a fonalföltevő, valamint egy, a rajzon nem látható szövetszorító hajtószer­kezete a rajzon nincs föltüntetve. Ezen alkat­részek működése a következőkben leírt munkafolyamatból érthető meg.Ezen munka­folyamat tizenkét ábrában az öltés kezde­tétől a végleges hurokképződésig van föl­tüntetve. Az utóbbit két öltés előzi meg, melyekkel az előállítandó öltés a végle­ges kettős láncöltés képződéséig bevezet­tetik. Az 1. ábra az első öltésképzésnek meg­felelő helyzetét mutatja, melynél a kampós tű lefelé mozgatva, a szöveten keresztül húzatott és legmélyebb helyzetében van. A nyelves tű balfelé előre van tolva és nyelvének kampója nyitva van. A kilenge­tett fonalbetevő a (7) szemén kijövő és a (4) szurólemezen keresztül húzott fonalat a kampós tű nyele körül olykép csavarta, hogy fölfelé mozgáskor a kampós tű kam­pója a fonalat megfoghatja. Ezután a kam­pós tű fölfelé mozgattatik és kampójával a fonalat megfogván, a szövetben előzetesen szúrt nyíláson keresztülhúzza (2. ábra). Ezen idő alatt a fonalföltevő ellenkező irányú lengő mozgást végzett és a fonalat most visszafelé mozgó nyelves tű kampójába fektette (3. abra). A (7) Bzem fölemelkedik és emellett a nyelves tű ismételt mozgása­kor a fonalat az utóbbi köré hurkolja (4. ábra). Miután a kampós tű fölmenetele után a szövetből kijutott, a szövet egy öltéshosszal továbbszállíttatik és a szövetből kihúzott fonal egy (a) hurkot képez (4. ábra). Ekkór n kampós tű az (a) hurok révén lefelé moz­gattatik és a szövetbe egy új lyukat szúr­ván, a fonalföltevő a fonalat ismételten a kampós tű köré csavarja úgy, hogy fölfelé mozgása alkalmával a fonalat a kampós tű megfogja és fölfelé viszi. Ennek megtörténte előtt azonban a nyelves tű előretolatott (5. ábra) úgy, hogy a kampóba fektetett fonal által képzett (b) hurok a (6) nyelv fölé a nyelves tű nyelére csúszik. A kam­pós tű fölfelé mozgatása folytán az általa megfogott fonal a szövet előremozgatása folytán képződött (a) hurkon keresztül huza­tik és egy új (al) hurok (6. ábra) keletke­zik. Ezután a nyelves tű visszafelé mozog, a fonalföltevő a fonalat ismételten a nyel­ves tű kampójába fekteti (7. ábra) és foly­tatólagos visszamenetele alkalmával a nyel­ves tű nyelén fekvő (b) hurok a (6) nyelv fölött a nyelv kampóját átfektetve és a nyelves tű kampójába ép ekkor befekte­tett fonal fölött elcsúszik úgy, hogy az utóbbi egy újabb (bl) hurkot képez (8. ábra). Eszerint minden öltés előállítása alkalmá­val először a szövet fölött egy (a), illetve (al) hurok és ezután a szövet alatt egy (b), illetve (bl) hurok képeztetik. A szövetnek következő előreszállítása alkalmával az újon­nan előállított fölső (al) hurok az előzete­sen elkészült (a) hurkon és az alsó (bl) hurok az előzetesen elkészült (b) hurkon áthuzatik. Ezután ezen munkafolyamat sza­bályosan ismétlődik. A kampós tű ismétel­ten lefelé mozog, új fonalat kap, azt fölfelé vezeti és az (al) hurkon keresztül húzott (a2) hurok (10. ábra) keletkezik; a nyelves tű, mely ismételten előretolatott és melynek nyelve fölött a kampóba előzetesen fekte­tett (bl) hurok a nyélre csúszott, kampójába új fonal fektettetik, mely egy újabb (b2) hurok képzése céljából az előzetesen'elké­szült (bl) hurkon áthuzatik. Az (a2) hurok elkészítése után az öltések folytatásával az utóbbiak a kettős láncöltést jellemző szer­kezetét mutatják. SZABADALMI IGÉNY. Gép kettős láncöltéseknek egy fonallal való előállítására, jellemezve egy szúróleraez fölött elrendezett és azon keresztül moz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom