53699. lajstromszámú szabadalom • Vasúti térközbiztosító berendezés

roghat, ellenirányú forgását az (50) kilincskerék gátolja meg. A (160) tengelyre ékelt (170) tárcsa egy vagy több (260) pecekkel bír, melyek egy nagyobb (80) tárcsa megfelelő réseibe hatolhatnak. A (80) tárcsa a (160) tengelyen lazán forgó (40) zsinórdobra van erősítve. A nehezékkel biró (150) szögemelő a (40) dobot a (170) tárcsához szorítja s ezáltal a dobot a haj tó tárcsával kapcsolja. E kapcsolás oldására a (22) mágnes fegyverzetét képező, (27) körül lenghető (210) _ emelő szolgál, melynek két (190) orra a (210) emelő lefordításakor a (80) tárcsát a (40) dobbal együtt a (170) tárcsától elszorítja. A (210) fegyverzetemelőt a (200) rúd kapcsolja a (23) hüvelykhez, mely önsúlyánál fogva állandóan a (100) emelő (24) csapjához támaszkodik. Ha a (22) elektromágnest gerjesztjük, (vagyis, ha a beleegyezés megadatott) akkor a mágnes az (R) relais áramkörét záró (32) fegyvezetet magához rántja úgy, hogy az állítóműn elrendezett kapcsoló bekapcsolásakor az (R) relais gerjesztetik. Ezáltal a (28) fegyverzet lehuzatik s (29) vége a (31) emelő (30) horga által azon helyzetben rögzíttetik, melyben az (M) mótor áramköre zárva van. Az (M) mótor már most a (170) tárcsát forgatja s ez viszont a vele kapcsolt (80) tárcsát és a (40) dobot meneszti (minthogy a (210) emelő a rajzbeli helyzetben van). A (40) dobra a (100) emelővel kapcsolt (60) kötél fölcsavarodik és ezáltal a (100) emelőt lehúzza s ez viszont a jelzőkarral kapcsolt (T) rudat működteti. A (100) emelő (24) csapja már most — az 1. és 2. ábrák kapcsán ismertetett szerkezettel analóg módon — a (23) hüvelyket először fölbillenti, mikor is a (210) fegyverzet a (22) mágnes pólusaival érintkezésbe jut. A szerkezet már most az előbb leírt módon működik. A (40) dob a (60) kötelet addig csavarja föl, míg a (100) emelő a jelzőkar «Szabadira állításához szükségelt szöggel el nem fordulhat. Ha ezen fordulat végéhez közlekedik, akkor a (100) emelő (33) pecke a (31) emelővel összefogva az (R) relais (28) fegyverzetét kiszabadítja úgy, hogy az nyugalmi helyzetébe leng vissza s az (M> mótor áramkörét megszakítja. Ezen perctől kezdve minden mozgás megszűnik s a jelző kar «Szabad» állásban marad s ezt addig foglalja el, míg a (22) mágnes áramköre, valamilyen módon (a pedál, a kikapcsoló, a beleegyező emelő, stb. segélyével) meg nem szakíttatik. Ekkor a (210) fegyverzet le billen s (190) orra a (80) tárcsához ütődve, a (170) tárcsa és a (40) dob közti kapcsolat oldja úgy, hogy ez utóbbi lazán ül a (160) tengelyen. A jelzőkar ellensúlyának hatása folytán, mely e kart az «Allj» helyzetbe igyekszik vinni, a (60) kötél is legömbölyödik úgy, hogy minden rész nyugalmi helyzetbe tér vissza. A (32) fegyverzetnek a (22) mágnes mellett való elrendezése azért célszerű, hogy az (R) relais és az (M) mótor működése mindaddig megakadályoz tassék, amíg a (22) mágnes árammentes. A leírt rendszerű térközbiztosítónál csak akkor kell áramkört zárni, ha egy árbócjel karja (az állomás födöző jele) «Allj» helyzetbe tér vissza. Erre a (34, 35, 36) kapcsoló szerkezet szolgál. A (200) vonórúdra erősített (35) pecek a (210) fegyverzetnek a (22) mágnestől való távolodásakor a (34) emelő hosszabb karjához ütődik; a (37) fémnyúlvány ekkor a (38, 39) nyelvekkel érintkezve a kívánt áramkört zárja. Ha a (35) pecek hatása megszűnt, akkor a (34) emelőt ellensúlya téríti vissza, mimellett a (36) kataraktus ezen viaszamozgást annyira lassítja, hogy a (37, 38, 39) áramkör hoszszabb ideig marad zárva. 2. Értesítő készülékek. A 4—9. ábrákban föltüntetett értesítőkészülék egy szekrénybe van zárva és úgy a beleegyezés leadására, mint annak átvételére szolgál. Ezen szekrényből (6. és 7. ábra) a következő részek nyúlnak ki: I. Egy (M) foggantyú, mely a forgatható (la) tengelyre van ékelve és akkor használandó, ha «Beleegyezés»-t kérünk. II. A (2a) tengelyre erősített (P) forgató-