53680. lajstromszámú szabadalom • Távolságmérő beállítójelekkel

Megjelent 1911. évi október hó 17-én, MAGY. gfev KIR. SZABADALMI jBff HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 53680. szám. VII/a. OSZTÁLY. Távolságmérő beállítójelekkel. OPTISCHE ANSTALT C. P. GOERZ A.-G. CÉG BERLIN-FRIEDENAUBAN, MINT BECK PÁL MÉRNÖK MÜNCHENI LAKOS JOGUTÓDJA. A bejelentés napja 1910 december bó 20-ika. Elsőbbsége 1909 december hó 30-ika. A távolságmérők beállítása oly módon történik, hogy egy jelekkel ellátott lécei (1. ábra), melyen a jelek (B) távolsága egyenlő a műszer alapvonalával, célba veszünk és oly módon állítunk be, hogy az egyik jel széle, mint azt a 2. ábra mutatja, az egyik látómezőben lévő középvonallal egybeesik. Ebben az esetben az optika helyes beállítása mellett a másik jelnek (B) távolságban fekvő éle is egybevág a másik látómezőben lévő középvonallal. A középvonalak helyett a képsíkban a beállítás céljára két oly (a 2. ábrán pontozottan jelölt) függélyes vonal is alkalmazható, melyek a középvonalaktól az egyik oldalfelé egyazon távolságban vannak elrendezve. E módszer részére az a föltétel, hogy a léc oly távolságban állíttassák föl, hogy képe a jellemez síkjába essék; ez a távolság katonai célokra szolgáló távolságmérőknél általában nagyobb, mint körülbelül 400 m., mert az ezen távolságmérőkkel mérendő távolságok e mértéknél nagyobbak és a jellemez ezek részére állíttatott be. Hogy már most a kívánalmaknak megfelelően a léccel rövid távolságokra, körülbelül 100 m.-re is beállíthassunk, az ezen távolságnak megfelelő képsíkban a talál! mány értelmében két fizikai jelet alkalmazunk, melyek a látómezőkben oly módon jelennek meg, mint ezt a 3. ábra mutatja. Ebben az esetben a beállítás részére a középvonalakat a jelek (a) élei helyettesítik. A jelek pl. egy külön üveglemezen lehetnek elrendezve vagy (s) peckekkel helyettesíthetők, melyek mint azt a 4. ábra mutatja, a tokon áthatolnak ós kívülről beállíthatók. A 4. ábrában (m) jelöli a jellemezeket, melyek az (x—x) képsikokban fekszenek, a képsík megfelel a mérendő tárgy távolságának (y—y) a közelebb fekvő beállítóléc részére való képsikot jelöli. A peckek végfölületei az 5. ábrán (a) élek gyanánt jelennek meg. Ezeknek az éleknek, ha egyébként az optikának helyesen kell beállítva lennie, a beállítóléc jeleivel oly módon kell egybevágniok, mint azt a 6. ábra mutatja. A peckek a jellemez foglalatával is összeköthetők. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Két távcsőből álló távolságmérő helytálló mérő jelekkel, jellemezve azáltal, hogy a beállítójelek külön képsíkban rendeztetnek el, oly célból, hogy a beállítóléc