53676. lajstromszámú szabadalom • Előmelegítőkészülék lokomotívok gőzkazánjainak tápvize számára és más célokra

- 2 bíró (k) rugóval ellátott (j) szelepből, amely az (f) kibocsátócsőben van elrendezve és akkor szoríttatik a nevezett cső belső sze­gélye által képezett ülőkéjére, amikor a (k rúgó feszereje egyenlő vagy nagyobb a gőz­nek feszerejével a csőnyalábban. Látható tehát, hogyha a (k) rúgó feszerejét egyszer és mindenkorra beállítjuk, akkor biztosítjuk a szelep zárását, mihelyt a csőnyalábban a nyomás a megszabott (P) értékre leszállt. Ezáltal tehát minden esetben elhárítjuk a gőz fogyását az előmelegítőben és a hőmér­sékletnek ebből eredő csökkenését. Viszont, ha a gőz nyomása az előmele­gítőben bizonyos határon túl emelkedik, akkor a (j) szelep kinyílik és olyan gőz­csökkenést létesít, mely lehetővé teszi, hogy a hőmérséklet az előmelegítőben állandó maradjon, mimellett azonban ezen gőz a szelepen át veszendőbe menne. A berendezés azonban el van látva még egy önműködő szeleppel, amely az előmele­gítő gőzbevezető csövében van elrendezve Az ábrázolt foganatosítási példában ezen szelepet a megfelelő alakú (n) test képezi, amely az (o) nyílást többé vagy kevésbbé el­járni képes. Az (n) test, melyet a (p) vezető­rúd hordj a (q) szekrényben vezetett (s) -dugattyúban végződik, amely (q) szekrény alsó része az (r) nyílások révén a külső le­vegővel közlekedik. A (t) rúgó, melynek végei a (q) szekrény födelére és a (p) rúd meghosszabbított toldatára támaszkodnak, állandóan arra törekszik, hogy az (n) szele­pet távol tartsa az (o) nyílástól. A csőnya­láb (c) gőz szekrénye és a (q) szekrény fölső kamarája közötti - összekötést (u) cső lé­tesíti akképen, hogy az (s) dugattyú fölső fölülete állandóan az előmelegítőben lévő gőz nyomását kapja, míg annak alsó fölü­lete légköri nyomás alatt áll. Könnyen belátható, hogy a (t) rúgó fesz­erejének megfelelő szabályozása által, le­hetséges az előmelegítőben lévő gőz adott nyomása számára az (n) szelepet az (o) nyí­lástól távol tartani, mimellett a (j) szelep biztosítja annak szabályos működését. Ha a nyomás a fúvó oszlopban túlhaladja a meg­szabott P-nél nagyobb értéket, akkor (j) szelep kinyílni törekszik, de ugyanakkor az (n) szelep záródni igyekszik, ami csökkenti a gőznek az előmelegítőbe való áramlását. Az (sj szelep fölső fölülete, ahelyett, hogy a (c) szekrénnyel hozatnék összeköttetésbe, a (v) cső útján (a rajzban pont — szaka­dozottan jelezve) a (g) csővezetékkel köt­hető össze és ekképen közvetlenebbül kap­hatja a fúvóoszlopból áramló gőz nyomását. SZABADALMI IGÉNY. Előmelegítőkészülék lokomotivok gőzkazán­jainak tápvize számára és más célokra, jellemezve olyan berendezés által, mely a gőz nyomását ós a gép fúvóoszlopá­ból vett gőz fogyasztását önműködőlég szabályozza, mely berendezés áll a két (j—k) és (n—p—s—t) önműködő szelep­ből, amelyek az előmelegítő gőzének (f) kibocsátó, illetve (e—o) bevezető csövei­ben vannak elrendezve, mimellett ezen szelepek rugói akképen vannak szabá­lyozva, hogy a kibocsátó szelep záródik, ha a gőz nyomása az előmelegítőben a megszabott (P) minimális értéket elérte, míg a bevezető szelep akkor záródik, amikor a fúvóoszlopból vett gőz nyo­mása túlhaladja a megszabott, P-nél na­gyobb értéket. (1 rajzlap melléklettel.) Pallaa rész vén ytársaa&g nyomd&Js Budapesten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom