53658. lajstromszámú szabadalom • Acetylénfejlesztő
— 3 -karimázás körül tömítést képez. A diafragma (7) része rendesen az 1. ábrán föltüntetett alakkal bír. A leírt elrendezés által a diafragmának és a súlynak mozgása korlátozva van és a (7) rész oly feszültséggel bír, mely a gáznyomás változásaival szemben igen érzékeny. A hajlékony (7) falat a (10) süveg vagy födél biztosítja helyzetében, mely süveg vagy födél alkalmas eszközök által van megerősítve. A (11) gyűrű (12) peremmel bír, mely a (10) süveg alsó részét átlapolja. A (11) gyűrű alsó része csavarmenetes, j mely a (4) gyűrű csavarmenetére van csavarva úgy, hogy a (11) gyűrűnek a (4) gyűrűre való fölcsavarása után a fejlesztőnek szétszedhető főrészei összetartatnak. Az előállított gáz a karbidadagolónyíláson át a karbidtartányba kerülés azután a(13)szűrőszöveten át, melyet alkalmas eszközök, pl. a (14) gyűrű a (9) súly vájlatában rögzít, tova áramlik. A gáz ezután a (15) csövön és a hajlékony (16) összekötésen át a (31) j •csőtoldathoz halad ahonnét a lángzóhoz ve- j zethető. A (10) födél és a (9) súly között j a (17) tekercsrúgó van elrendezve, mely a súlyt leszorítja. A hajlékony (7) rész lehetővé teszi, hogy a (9) súly a reá ható erőknek megfelelően lefelé vagy fölfelé mozogjon. A karbidtartányban uralkodó gáznyomás a (9) súlyt fölemelni igyekszik, mimellett másrészt a (17) rúgó a súlyt leszorítja. A (9) súlyon a (18' cső van megerősítve, melyben a (19) dugattyú csúszik; az utóbbi kézzel való megfogás céljára (20) fogantyúval vagy hasonlóval van ellátva. A (18) cső fölsű vége szűkebb úgy, hogy a (19) •dugattyúnak alsó kiszélesített (21) vége a szűkítésen nem csúszhatik át. A dugattyú a (20) fogantyúnál megfogva kifelé mozgatható, míg a dugattyúnak alsó 3zélesebb vége a (18) cső fölső végébe ütközik. Ha a <19) dugattyút még tovább fölfelé mozgatjuk, akkor a dugattyú a (9) súlyt és az ezzel összekötött részeket magával viszi. Világos, hogy a dugattyú letolásánál a mozgás nem vitetik át a súlyra, hanem a dugattyú egyszerűen a csőben csúszik. A dugattyú, miután bizonyos úton lefelé mozgott, a készülék egy helytálló részén megerősített (22) ütközővel kerül érintkezésbe úgy, hogy a dugattyúnak további lefelé való mozgása megakadályoztatik. A (18) cső egyik oldalán a rugalmas (23) kilincs van egy helytálló részen például, a (10) süvegen megerősítve. E kilincs rúgónyomása akképen van meghatározva, hogy a kilincs kampója állandóan a cső felé van fordítva. A (18) cső (24) horonnyal van ellátva, melybe a (23) kilincs kampója beakad, hogy a csövet és ennekfolytán a (9) súlyt, valamint az ezen megerősített részeket a fölemelt helyzetben fogva tartsa. Minthogy a (23) kilincs állandóan rugalmasan szoríttatik a (18) cső felé, ennekfolytán világos, hogy a kilincs mindenkor kész a csövet megfogni és fogvatartani, mihelyt a cső bizonyos magasságot ért el, miután a karbidtartányban az előállított gáz előre meghatározott nyomást vett föl. A (18) cső azáltal tehető kézzel szabaddá, hogy a (23) kilincs külső végére nyomást fejtünk ki, miáltal a kilincs csapja körül elforog és kampója a cső hornyával kapcsolaton kívül kerül. A (9) súlyon a (25) szelep van megerősítve, mely a karbidtartány (5) falainak nyílásán áthatol. Ez a szelep oldalmélyítésekkel van ellátva, melyek az egyik oldalon a (26) kamrák sorát és a másik oldalon a (27) kamrák sorát képezik. Hogy a kamrák válaszfalainak külső (28) és (29) szélei és a szelepet vezető nyílás határoló fala között megfelelő szabad tér képeztessék, a szelep oly módon van szerkesztve, hogy a (28, 29) széleknek a szelep tengelyétől való távolsága kisebb, mint az említett nyílás sugara. A föltüntetett kiviteli alaknál, továbbá a (28, 29) széleknek a szelep tengelyétől való távolsága kisebb, mint maga a szeleporsó sugara. A 3., 4. ós 5. ábrán föltüntetett szelep a külső (30) csőből áll. melyben egy rúd van vezetve; az utóbbinak szemben fekvő oldalain a föntleírt (26, 27) kamrák vannak kivágva. A (30) cső két szemben fekvő oldalán hasítékok vannak alkalmazva és a kamrákkal ellátott rúd olymódon van a
