53656. lajstromszámú szabadalom • Hangszelence akustikai készülékek számára

2 -közelíthető, ill. attól távolítható. Ezen falak a fájtatokéhoz vagy harmonikákéhoz hasonló, bármily megfelelő anyagból készült ráncfalból álló hajlékony kapcsolat segélyével egyesíthetők, vag3" pedig az egyik fal a másikkal henger és dugattyú módjára kapcsolható össze. A fonogrammot képező hangvonalakbán járó tű hatása alatt az oldalfalak egymáshoz közeledni, ill. egymástól eltávolodni kénytelenek; ezen elmozgások a hangszelencében lévő levegő nyomásának változásait létesítik, mely változások képezik a hangképző•désnek tulajdonképeni okát. Az ekként kiképezett hangszelencének belseje már most az eddigi ily hangszelencékhez hasonlóan, egy hangtölcsérrel közlekedik. Az 1. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál a hangszelencének merev (a, b) oldalfalai, a fujtatok módjára, az (e) ráncfalrészből álló kapcsolat segélyével vannak egymással összekötve. Az (a) oldalfal fix és | ezen célból akkora tömeggel bír, mely annak a hangszelence mozgatható részeihez képest tetemes tehetetlenséget kölcsönöz. Ezzel szemben a (b) oldalfal igen könnyű; ezen fal a (d) tűtartó rúd segélyével van a (c) tűvel összekötve, mely rúd a tű mozgásait nagyított mértékben viszi át. A hangszelence belseje az (f) nyílás útján közlekedik a gép hangtölcsérjével. Az (e) ráncfalrész alul és kétoldalt van közbeiktatva, míg fölül közvetlen, flexibilis összeköttetés van létesítve a fix (a) és a mobilis (b) fal között. A 2. ábrában föltüntetett foganatosítási alak az előbbitől abban tér el, hogy az (e) ráncfalrész az (a, b) oldalfalaknak egész területe mentén van közbeiktatva. A két fal egymással párhuzamos és akár kör-, akár más megfelelő alakban lehet kiképezve. Világos, hogy a hangszelencének fix és mobilis fala között a találmány szerint létesített hajlékony kapcsolat oly helyzeteket foglal el, melyeknél abban a mobilis fal mozgása gyakorlatilag véve semmi feszültséget nem okoz és hogy ekként a mobilis falnak gyakorlatilag véve semmi ellenállást nem kell legyőznie, midőn az a tű rezgéseiben részt vesz. Ebben a tekintetben a találmány tárgya lényegesen eltér az eddigi szelenceszerkezetektől, különösen pedig azon szerkezetektől, melyeknél egy merev membrán egy hajlékony, ill. rugalmas anyagból, mint pl. bőrhártyából vagy gumiból készült kerületi szegéllyel van ellátva, mely a membránéval nagyjában azonos síkban, vagyis oly síkban fekszik, mely a membrán, ill. mobilis fal rezgéseinek irányára merőleges. Ezen kerületi szegélyt a membrán és megfelelő tartó elemek, pl. gyűrűk fogják közre. Ha a gyűrűk a membrán széléhez egészen közel vannak elrendezve, akkor a kapcsolat nem eléggé hajlékony ahhoz, hogy lehetővé tegye a membránnak egészen szabad, vagyis oly mozgását, mely a kapcsolatban feszültséget nem okoz; abban az esetben pedig, melyben a membrán széle és a tartó elemek között némi távolság van meghagyva, a reprodukálás hatása a membrán szélét övező térköz folytán csökken, mivel az ezen térközben lévő levegő nem vettetik alá akkora összenyomásnak és kiterjesztésnek, mint a hangszelencének középterében lévő levegő. Ezzel szemben a jelen találmány tárgyánál a kamrának egyik oldala teljes egészében mozog el vele a szemben fekvő falhoz képest, amikor is ezen hatás biztosítva van anélkül, hogy ez a fix és a mobilis fal közötti hatásos és tökéletes elzárás rovására történnék, amely elzárás nélkül kielégítő, hatásos reprodukálást elérni nem lehet, minthogy a levegőnek a szélek ménén való kitódulása a reprodukálás hatását csökkenti. A 3. ábrában oly foganatosítási alak. van föltüntetve, melynél a ráncfalrész a célszerűen gumicsőből készült (g) tömítő gyűrűvel van helyettesítve, mely az (a, b) falaknak hengeres fölületei között gördülni képes. Ezen gumicső könnyedén, vagyis oly mértékben van a két fölület közé beszorítva, hogy azokkal éppen csak érintkezik, egyúttal azonban tökéletes elzárást biztosít. A gumicső és az azzal érintkező fölületek közti súrlódás a gumicsőnek gördülő hatása folytán a minimumra van csökkentve. Ezenölül a legyőzendő ellenállás gyakorlatilag