53654. lajstromszámú szabadalom • Gép, horgonytéglák és más effélék utánvágására, ill. simítására
tengelyre van ékelve és ez utóbbinak fölső végére erősített (29) kar a (30) vonórúd révén csuklós összeköttetésben áll a (31) hordozó karral. A (31) hordozókar a, két (32) rúdra van erősítve, amelyek á (34) tengelyen elrendezett ,33) görgőkön csúsznak. A (34) tengelyek a (8) és (4) állványok fölső végeibe vannak ágyazva. A (32) rudakra (32') villák vannak erősítve, melyeknek csúcsai egymásfelé vannak fordítva. Mindegyik villa csúcsai a (32") vágóhuzalok útján Össze vannak egymással kapcsolva (4. ábra). Mindegyik (34) tengelyre elállítható (35) állványok vannak csavarolva, amelyek (36 37) hosszrudakat hordanak. A (36, 37) ru-, dak négyszögletes (38, 39) furataiban (3-ábra) vannak vezetve a (40, 41) fl-darabok (42, 43) szárai, amely fl-darabok másik szárai (46, 47) kölyük gyanánt vannak kiképezve. A (40, 41) fl-darabok alsó részén (44, 45) ívdarabok vannak elrendezve és a (40, 41) fl-darabok a (48, 49) rugók hatása alatt állanak, amelyek egyrészt a (36, 37) rudakra vannak erősítve (5. és 6. ábra). A (31) hordozókaron elrendezett csapágyakban (50, 51) görgők vannak elrendezve, amelyeknek mozgási pályájában a (44, 45) ívdarabok fekszenek. A (3) és (4) állványok mellső oldalán (52) konzolok vannak elrendezve, amelyekbe (53) rúd van ágyazva. Ez utóbbiakon (54) villák vannak egymással szemben fekvő csúcsokkal megerősítve és mindegyik villa csúcsai (55) húzal útján össze vannak egymással kapcsolva (2. ábra). Végül a (3) állványra (56) csapágy (3. ábra) van erősítve, melynek (57) füleiben (59) záróretesz van vezetve, amelyet (60) rúgó a (18) emeltyű (20) ágyához szorít és amelynek külső vége a (10) formahordozó tárcsa (11) vájatának körzetében fekvő (58) zárófogakkal van ellátva (3. ábra). A leírt gép működési módja a következő : Ha a (9') tartólap a 3. ábrában A-val jelzett helyzetben van, akkor az utánvágandó, illetve simítandó horonytéglát vagy máseffélét rátesszük. Ebben az időpontban a (19) kilincs a (10) formahordozótárcsa (11) vájatába esett bele és az (58) zárófogat a szemben fekvő (11) vájatból a (21) orr kiemelte. A (13) tengelynek az ábrázolt nyíl irányában való forgatása által a (10) formahordozótárcsa a (15) kar, (17) vonórúd, (18) emeltyű és ez utóbbi (19) kilincsének közreműködésével egy bizonyos résszel a nyíl irányában forgattatik. Ekkor a (9') tartólapra helyezett tégla átmegy az (54) villákon és annak keskeny oldalait ezen villák (55) huzaljai utánvágják. Mihelyt a szóban forgó (9') tartólap a (B) helyzetet elérte, az (58) zárófog beesik az egyik (11) vájatba és ezáltal rögzíti a formahordozó lapot. Ha most a (13) tengelyt ellenkező értelemben forgatjuk, akkor a (18) emeltyű lefelé elfordul, miközben a (19) kilincs a (10) formahordozó tárcsa kerületének hosszában csúszik és végül alegközelebbi mélyebb (11) vájatba beleesik. Egyidejűleg a (24) kilincs, amely a (22) vonórúd közvetítésével a (14) kar által lefelé huzatik, 90°-al elfordítja a (23) zárókereket, minek folytán a (27) kúpkerék, illetve (29) kar 180°-al elfordul. Ezáltal a (30) vonórúd közvetítésével a (31) hordozókar balra (1. ábra) huzatik és magával viszi a (32) rudakat. Ez utóbbira erősített (32') villák (32") huzalaikkal levágják a rögzített horonytégla hosszoldalait, illetve elsimítják azt. A (31) hordozókarnak ezen baloldali mozgásánál az (50) görgő, mihelyt a (44) ívdarab fölött csúszik, leszorítja a (46) kölyüt, amely az (P) horony tégla kivágott (f) szögleteit elsimítja. Hasonló módon működteti az (51) görgő a (47) kölyüt, amely az (P) tégla (f') szögleteit simítja el. Mialatt a (13) tengely mozgását a 3. ábrában látható nyíl irányában végzi és a formahordozó tárcsa egy darabbal tovább forog, a (24) kilincs üresen megy vissza és a legközelebbi lefelé haladásnál a (23) zárókereket tovább forgatja. Ezáltal a (31) hordozókar legszélsőbb baloldali helyzetéből jobbra (a fölrajzolt helyzetbe) tolatik, amely mozgás közben a most (B) helyzetben lévő horonytégla hosszoldalain és (f', f) szögletein utánvágatik, illetve simíttatik.
