53637. lajstromszámú szabadalom • Eljárás formaldehidszulfoxilsav előállítására

- 2 — tunk. Összkeverés után 130 rész cinkport adunk hozzá és néhány órán át megközelí­tőleg forrásig hevítünk. Ha a nehezen old­ható cinksó kiválása megszűnt, a keveréket ki hagyjuk hűlni, a csapadékot vízzel ki­mossuk és megszárítjuk. Vagy pedig a csa­padékot kiszámított mennyiségű nátronlúg hozzáadása útján a nátronsóvá alakítjuk át, j amelyet ismert módon kapunk meg. Nátron- I hidrát helyett nátronsókat is használhatunk, amelyek főzésnél a nehezen oldható cink­sót a könnyen oldható nátronsóvá alakítjuk át. Igen alkalmasnak bizonyult erre a célra a neutrális nátriumszulfit, amely forralásnál simán formaldehidnátriumszulfoxilátot ad, miközben cink könnyen szűrhető cinkszulfit alakjában kiválik. A nátronsó épen úgy mint a cinksó indogokarminoldatot csak hevítés­sel színtelenít. Hasonlóan járunk el, ha formaldehidcink­hidroszulfitot (az 5867/03. számú angol sza­badalmi leírás szerint 2 mol. formaldehid­ből és 1 mol. cinkhidroszulfitból előállíva) a bázikus formaldehid-cinkszalfoxiláttá aka­runk átalakítani. Az eljárás következőképen foganatosítható: I 355 rész cinkpornak vizesformaldehidban (150 rósz CH2 0 1000—1500 rész vízben oldva) való szuszpenziójába hűtés közben kb.. 30—40 C°-on annyi gázalakú kénsavat vezetünk be, míg a folyadék súlyszaporo­dása 1 mol. S02 súlyának (320 rész S02 ) nem ,felel meg. A .cinkpór oldódása önfel­melegedés közben megy végbe. Ezután az elegyet. 1—2 órán át kavarás közben kb. 100 C°-ra hevítjük, A cinkpor ekkor csak­nem teljesen eltűnik és a formaldehidszul­foxilsavnak nehezen oldható cinksója rész­ben már hevítés közben, csaknem tökéle­tesert pedig lehűlés után kiválik, , Ahelyett, hogy az elegyet végül 1—2 órán át forrásig hevítenők, az alacsonyabb hőmérsékleten, megfelelően hosszabb ideig kavarhatjuk, míg a nehezen oldható cinksó le nem vált és a szűrlet semmi, vagy csak csekély redukálóképességet nem mutat. II. példa: 150 rész formaldehidnek 1000—1500 rész vízben való oldatába kéndioxidot vezetünk mindaddig, míg a súlyszaporodás 320 részt nem tesz ós a formaldehidkénessav nem képződött. A lehűtött és hűvösen tartott oldathoz azután lassanként 355 rész cink­port adunk. Eleinte közbenső termék gya­nánt könnyen oldható cinksó képződik, míg a cinkpornak kb. fele még változatlan álla­potban van jelen. Ha azután 1—2 órán át kavarás közben lassanként magasabb hő­mérsékletre és végül közelítőleg forrásig hevítjük az elegyet, úgy a bázikus formai -dehidcinkszulfoxüat képződése és kiválása végbe megy. Ha a cinkpor hozzáadása közben a hű­tést mellőzzük, úgy az utóbb említett ter­mék már ezen művelet közben képződhetik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. 36392. számú szabadalomban védett for­maldehidszulfoxilátok előállítására szol­gáló eljárás módosítása, jellémezve az­által, hogy redukáló szer gyanánt cinkp­port használunk ásványi savak kizárá­sával és redukálandó vegyület gyanánt a formaldehidkénessavat alkalmazzuk akképen, hogy a redukálást célszerűen végül melegítés közben végezzük, míg a nehezen oldható cinksó képződése be nem fejeződött. 2. Az 1. igényben védett eljárás módosított alakja, jellemezvé azáltal, hogy a fór­maldehidkénessav helyett formaldehid és kénessav molekuláris mennyiségeit alkalmazzuk. 3. Az 1. igényben védett eljárás módosított alakja, jellemezve azáltal, hógy a for­maldehidkénessav helyett énnek cink­vagy ammoniáksóit alkalmazzuk.1 4. A 3. igényben védett eljárás módosított alakja, jellemezve azáltal, hogy: ; itt' á formaldehidhídrokénessav ciiik- vagy ammoniáksóit' alkalmazzuk. 'r f ' »4LUC »*MívtN« BUDAPESTEM

Next

/
Oldalképek
Tartalom