53633. lajstromszámú szabadalom • Fémszálas izzólámpa és eljárás annak előállítására

— 3 — mint a Geissler-c3Övek, ha a lámpát kezünkbe vesszük és az áramvezetékeket az induktor egyik sarkával összekötjük, A találmány szerinti lámpák nem mutatják ezeket a fényjelenségeket, hanem épúgy viselkednek, mint a rendes jól evakuált eddigi izzólámpák. A találmány szerinti lámpákkal eddig szerzett tapasztalatok alapján ezen anyagok közül első helyen említendők a thallithalloklorid (TI, CL,,' 3T1, Cl), illetve thalliklorid (mely a lámpa evakuálása közben már mérsékelt hevítésnél az első sorban említett kettős vegyületbe megy át), valamint a thallikloridnak más kloridokkal való kettős vegyületei. Más igen kedvezően ható vegyületek különösen a következők: platinklorür (mely helyett a közönséges «platinklorid» is használható, mely máimérsékelt hevítés által klórür gyanánt visszamarad), továbbá szárított vaskloridhydrat, trikaiiumhydrofluoroplumbat 3KF. HF. Pb F4

, illetve 3 K F. Pb IV Ezek a vegyületek rendkívül csekély, mint említettem közvetlenül nem mérhető, hanem csak kíszámítás által meghatározható mennyiségű halogén- vagy halogéntartalmú gőzöket fejlesztenek és az izzólámpatechnikában eddigelé szokásos nyomásmérés értelmében alig mondható, hogy a lámpában például csekély klórnyomás, vagy klórvegyület nyomása uralkodik, mert ezek a nyomások mint említettem a közvetlen mérhetőség határán aluli értékkel bírnak. A nyomás azonban mégis jelen van és hatást fejt ki. A konyhasó stabilitásával biró anyagok például hatástalanoknak találtattak. A vegyületek célszerűen önmagukban, vagy közömbös nem illó anyaggal keverve egy az izzólámpakörte közepében, tehát a fémszálak között elhelyezett csőben rendeztetnek el. A legcélszerűbb a lámpáknak (például wolframlámpáknak) általánosan szokásos középső tartóját célszerűen, illetve üregesre kiképezni és raktározóhely gyanánt használni. Az említett vegyületek, a szétporlódáe megakadályozásán kívül azzal az előnnyel bírnak, hogy a tényleg föllépő porlódásitermékek, egyazon mennyiségű szétporlódott szálanyagot föltételezve, az üvegfalat világosabbra színezik, mint rendesen, miáltal a lámpák fénycsökkentése még jobban elkerülhető. Ehhez járul még, hogy a halogéngőzök fokozatos fejlődése azért is kedvező hatású, mert a fémszálas lámpákban az égés közben fejlődő hydrogén- és más elektropozitiv gáz- és gőznyomok a föntebbi gőzök által halogén vegyületekké alakíttatnak át. Nem hagyandó figyelmen kívül, miszerint az említett vegyszerekből fejlődő halogénvegyületek, illetve a kiváló szabad halogén a szálat éppen azon a helyen támadja meg leghevesebben, ahol annak hőmérséklete legnagyobb úgy, hogy megrongált helyekkel biró, vagy egyenlőtlen vastag szálak e lámpáknál gyorsabban égnek át. A szálaknak kezdettől fogva egyenletes vastagnak kell lenniök és tökéletesen egyenletesen kell izzásba jönniök Egyenlőtlen szálakkal ily lámpa nem szerkeszthető. Annak idején azt állították, hogy egyenlőtlen wolframszálak azáltal tehetők egyenletessé, hogy a lámpába halogéneket helyeznek. Ez az állítás beigazolhatóan téves. Ha a lámpába halogének alkalmazása mellett egyenlőtlen szálat, vagy két különböző szálat helyezünk, melyek közül az egyiket, t. i. a vékonyabbat, a vastagabbal sorozatosan kapcsolva, világosabban izzítjuk, akkor azt találjuk, hogy a világosabban izzó szálak erősen szenvednek és például a vastagabb szál hátrányára nem vastagodnak. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Izzólámpa fémizzószálakkal, jellemezve azáltal, hogy a körte belsejében fémhalogénvegyületek vannak tartósan elhelyezve, melyek azon hőmérsékleteknél, amelyeknek a lámpa használata közben ki vannak téve, halogéneknek vagy halogéntartalmú vegyületeknek oly csekély gőznyomását fejlesztik, hogy a