53625. lajstromszámú szabadalom • Választókészülék tetszés szerinti távbeszélő összeköttetések önműködő létesítésére

_ 2 — fekvő vezeték kontaktus sorozatokon való tovamozgatását ellenben helyileg szabályozott kikereső művelet végzi, amelynél a kontaktussorozatok megvizsgáltatnak, vájjon szabadok-e és a kefék az első szabad kontaktus sorozaton megállanak. A kapcsolókocsi vagy a keféket hordó kapcsolóközeg (R) keretből áll, mely a függélyes, forgatható (W) tengelyre van erősítve. Az (R) keret külső oldalán több (bl, b2, bp) kontaktuskefe úgy van elrendezve, hogy a kefék (kl, k2, kp) vezeték-kontaktusokon mozoghatnak, amelyek a tengelylyel kapcsolatosan fekvő kontaktus mezőben szigetelten van elrendezve. A kontaktuskefék forgathatóan vannak ágyazva és szabad végeikkel akképen forgathatók kifelé, hogy a pályájukban fekvő vezeték-kontaktusok csúcsaival érintkezésbe jönnek vagy úgy forgathatók befelé, hogy a vezeték-kontaktusokat nem érintik. Ezen célból nagyobb számú rugalmas (zl, z2, zp) nyelv van elrendezve, amelyek szigetelt (sl, s2, sp) fémlemezeken ülnek és a kefék kiugró toldataira oly nyomást gyakorolnak, hogy a kefék kontaktus-vége előre kifelé forogni törekszik. A rugalmas nyelvek egyidejűleg arra szolgálnak, hogy a kontaktáskefékkel vezető összeköttetést szolgáltassanak. Mindenik kefesorozat három kefét tartalmaz és a különböző kefesorozatok egymásnak megfelelő keféi az (sl, s2, sp) lemezekkel többszörös kapcsolásban állanak, még pedig az említett rugalmas nyelvek közvetítése útján, amelyek a lemezekből kiindulnak és a kefékre nyomást gyakorolnak. Az (sl, s2 és sp) lemezek másrészt a főáram kör vezetékeivel villamos összeköttetésben állanak, Az (f) ötlő, mely nyugalmi helyzetében a hátsó kefevégek fölött fekszik, mindenik kefesorozatot rendesen a rugalmas (zl, z2, zp) nyelvek nyomása ellen biztosan megtartja. A (f) ötlők szigetelő darabokból állanak, melyek rugalmas (a) karokra vannak erősítve. Az (a) karok a forgatható (R) állványra szerelt (P) lemez szabad végeit vagy nyelveit alkotják. Hogy valamely kefesorozatot kapcsolási helyzetbe hozzunk, úgy annak keféit az (f) ötlő oldása útján oly módon kell szabaddá tenni, hogy azok rugalmas (zl, z2, zp) nyelveik hatása alatt kontaktus helyzetbe mozoghassanak. A kioldás a (A8) kioldó sin utján történhetik, amely az (S) szárra forgathatóan van erősítve és több (v) nyúlvánnyal van ellátva. A nyT

úlványok a nekik megfelelő ötlők (a) karjainak pályájába hozhatók, oly módon, hogy az (AS) kiváltósínt (8) szárán az (AM) mágnes segélyével, melyet az alábbiakban kefeválasztó •— vagy kiváltó-mágnesnek nevezünk — megfelelően forgatjuk. A föltüntetett foganatosítási alaknál mindig csak egy kefesorozat választandó ki és hozandó kapcsolási helyzetben. Hogy ezt egyszerű módon elérhessük, a kiváltósin oly szög alatt van elrendezve, hogy ari (a) ötlőkarok az (R) keret forgásának megfelelően egymás után a nekik megfelelő (v) kiugrásokra jutnak. A (AS) kiváltósin már most úgy mozog, hogy (v) kiugrásait csak egy pillanatra hozza a kioldó helyzetbe és pedig akkor, amikor a kivánt kefesorozathoz tartozó ötlőkar vége a kiváltósin megfelelő kiugrásához jutott. Ha az egyik kefesorozatot ily módon kapcsolási helyzetbe hoztuk, akkor ezáltal helyi áramkör záródik. Ezen célból a kontaktusmezőn szegmensalakú, földelt (M) fémlemezt oly helyzetben rendezünk el, hogy a kioldott kefék szabad végei először ezen lemezzel érintkezésbe jutnak. Az (M) lemez a kefék egész kioldási területére terjed ki, vagyis végig nyúlik az egész íven, melyet a kefék érintenek, ha a kefesorozatok egymás után a kioldó helyzetbe jutnak. A tulajdonképem kontaktus mező, mint látható, csak az (M) lemez után kezdődik a (kl, k2, kp) vezeték kontaktusokkal. A kontaktusok a kefe3orozatoknak megfelelően háromhárom kontaktusból álló sorozatokban és oly sorokban vannak a kontaktus mezőh elrendezve, hogy azokat az egymásután a forgó kefék snrolják. Hogy a keféket a kapesolókocsinak nyugalmi helyzetébe való visszetérésénél ismét régi, elreteszelt helyzetükbe hozhassuk, a szigetelő (J) sín van elrendezve,