53596. lajstromszámú szabadalom • Járműkerék

Megjelent 1911. évi október lió 14-én. MAGY. gjfef KIR. SZABADALMI B§j a HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 5B596. szám. XX/o. OSZTÁLY­Járműkerék. RADKE EMIL GAZDÁSZ BLUE-EARTHBEN. A bejelentés napja 1911 január hó 17-ike. Jelen találmány tárgya oly kerék, mely mindennemű járművek, pl. kerékpárok, há­romkerekű járművek, automobilok, magán­fogatok, bérkocsik, teherkocsik stb. számára alkalmas. A találmánybeli kerék kerületén oly szervek vannak elrendezve, melyek pneumatikus vagy más rugalmas keréktal­pak helyettesítésére, valamint a kerékten­gelyek és a kocsikerék között rugalmas párnaként rendesen alkalmazott sokféle alakú rugók helyettesítésére is alkalmasak. A mellékelt rajz 1. ábrája a találmánybeli kerék oldal­nézete, alsó részén a keréktalp tokjának metszete, mely a szerkezet belsejét lát­tatja, a 2. ábra a kerék fölülnézete, részben az 1. ábra (a—a) vonala szerinti metszete, a 3. ábra a kerékkoszorút alkotó kerületi láncszalag szemének kissé megváltoztatott részletrajza fölülnézetben é3 a 4. ábra a 3. ábra (b—b) vonala szerinti hosszmetszet. A rajzon (1) a kerék agyát, (2) a küllő­ket és (3) a kerék talpát jelöli. Az itt emlí­tett három elem bárminő alkalmas régi vagy új alakú lehet. A keréktalp külső fölületén (4) szögecsek, ill. (4b) C3avarok segélyével az (5) talptok van megerősítve; a csavarok a 2. ábra szerint (4)-nél vagy pedig (4a)-nál lehetnek elrendezve és a talptok fenekén átnyúlnak, mimellett csavaranyákkal lehetnek ellátva (1. a (4b) csavart az 1. ábrán). Mint a 2. ábrán látható, az (5) talptok keresztmetszete kb. U-alaku és a keréktalp körül haladó vályút alkot. Ennek a körben futó vályúnak fenekére (6) szögecsek vagy csavarok segélyével lapos (7) rugónyelvek sora van körben megerősítve, melyek érintő­leges irányban a vályú fenekéből kifelé nyúlnak. A rugók külső vége előnyösen befelé hajlított (8) kampókban végződik, melyeknek külső hajlott fölülete lapos (10) láncszemek (9) mélyedésébe van beillesztve. Ezek a (10) láncszemek a (11) szögecsek segélyével egymással olyképen vannak össze­kötve, hogy a lácszemek végnélküli lánc­szalagot képeznek, mely a kerékkoszorút alkotja. Midőn az utolsó láncszem is össze van kötve a többivel, a (7) rugók a kerék­koszorú által oly mértékben szoríttatnak be a vályúba, hogy a kerékkoszorú vastagsá­gának kb. csak két-harmadrésze állhat ki az (5) vályúból, a másik egy-harmada többé vagy kevésbbé mindég a vályúban marad. A rugók erőssége t. i. olyképen van meg­állapítva, hogy a várható tengelynyomás

Next

/
Oldalképek
Tartalom