53584. lajstromszámú szabadalom • Kaparós kotróberendezés

— 2 gélyével a (11) tartón ide- és odamozgatható. Az (1) kereten egymástól bizonyos távolságokban (12) tengelyek ülnek, melyek az állványzat (13) csapágyaiban vannak ágyazva. A (12) tengelyeken szabadon forgatható (15) karmantyúk ülnek, melyeken emelyű rudak közvetítésével az élükre állított (14) kaparólemezek vannak megerősítve. Ezek a kaparok az előremzgatásnál egyszer a sót maguk előtt tolják és másszor serpenyőkőnek vagy hasonlónak minden lerakódását megakadályozzák, minthogy e kaparok önsúlyuk és célszerűen 60—80°-u hajlásúk folytán a feneket rendkívül élesen súrolják. A (12) tengelyekkel (16) szabályozókengyelek vannak szilárdan összekötve, melyek a (14) kaparólemezeket tartó karmantyúrudak alsó oldalához fekszenek. Ha tehát a tengely balra forgattatik, akkor a vontatott kaparok a serpenyőfenékről fölemeltetnek úgy, hogy a lemezek a só fölött szabadon tovasúrlódhatnak. A (12) tengelyekkel továbbá fölfelé álló (17) karok vannak szilárdan összekötve, melyek (18) rudak által vannak egymással összekötve és melyek a szabályozómozgásnak a (12) tengelyekre és így a (14) kaparókra való egyidejű átvitelét közvetítik. Az állványzatkereten a (19) csapágyakban a (20) tengely ül, mellyel a (21) emeltyű van szilárdan összekötve. A (21) emeltyű a közbekapcsolt (22) tag és a (2) keresztfej által a (6) hajtóelemmel kényszermozgású összeköttetésben áll. A (21) emeltyű mögött az (1) állványzat kerettel mereven összekötött (23) ütköző ül, melynek homlokoldalához a kotróberendezésnek jobb- vagy baloldal felé mozgásához képest a (21) emeltyű fölső vagy alsó része .hozzáfekszik. A berendezés következőképen dolgozik: Ha a kaparok szélső baloldali helyzetüket elérték és a mozgás irányt kezd változtatni, akkor a kereszfej és a hajtórúd az (1) állványzathoz képest először üres jáeatmozgást végez. E mellett a (18) rúd, a (22) tag és a (17, 21) emeltyűk által balra mozgattatik, miáltal egyidejűleg a (16) szabályozókengyelek fölemeltetnek, illetve a (14) lemezek a serpenyő fenekétől eltávolíttatnak. A (21) és (17) emeltyűknek ezen forgómozgása addig folytatódik, míg a (21) emeltyű alsó része a helytálló (23) ütköző alsó homloktölületéhez fekszik, miáltal az (1) keret és a (6) rúd között kényszermozgású kapcsolat állíttatik elő. A jobboldal felé való további mozgásnál tehát az egész keret a rajta ülő kaparókkal együtt jobbra mozgattatik. E mellett a mozgás olymódon történikj hogy az első kaparósor a következő kaparósor által tovatolt sórétegen bizonyos mértékben átnyúlik, hogy az utóbbit azután a kivezetőszél felé továbbítsa. A szélső baloldali helyzet elérése után a (6) rúd ellentétes mozgásirányt vesz föl és e mellett a (21) emeltyűt a (23) ütközőről lehúzza. Ezáltal a (12) és (20) tengelyek jobbra elforognak és a (12) tengelyekkel szilárdan összekötött (16) szabályozókengyelek leesnek úgy, hogy a (14) kaparok lefelé mozognak és a serpenyőfenékre főlfekhetnek. Ez a beállítómozgás addig tart, míg a (21) emeltyű fölső része a (23) ütköző fölső homlokfölül etéhez fekszik, miáltal a (2) keresztfej és a (22) csap közvetítésével az (1) keret és a (6) rúd között kényszermozgású kapcsolat állíttatik elő úgy, hogy az egész keret a rajtaülő kaparókkal együtt baloldal felé mozog. A szélső baloldali helyzetben azután a fentleírt folyamat megismétlődik. A csatolt rajzon a kotróberendezés a serpenyő hosszirányában elrendezve van föltüntetve, a kotróberendezés azonban époly jól a szélességi irányban is elrendezhető. A találmány értelmében a só pontosan ép úgy tolatik előre, mint kéziüzemnél, anélkül, hogy a kaparok hátrafelé való mozgásnál, úgy mint az ismert kotróberendezések-Bél, a lecsapott sórétegen súrlódnának és ezáltal a kristályokat részben összetörnék. Ezáltal négyszögletes, közvetlenül fűtött serpenyőknél a gipszlerakódások elkerülése mellett és jó kristályok nyerése melLett folytonos üzemet teszünk lehetővé, épúgy mint a kéziüzemnél. Magától értetődik, hogy a t&Jilaányi gondolat nincsen a rajzon föltüattttttt kiviteli