53509. lajstromszámú szabadalom • Szappanhűtőkészülék
célra három függélyes sorban forgathatóan elrendezett (13, 14) csuklótagok és egyegy sor számára közös (15) rudak szolgálnak. A (13, 14) csuklptagok hármasával két-két tábla között egy-egy könyökemeltyűrendszert képeznek, melyet a közös (15) rúd működtet. E (15) rudak fölső vége a (16) mérlegkarokon függnek, melyek viszont a (9) tengelyen forgathatóan elrendezett (25) karokra vannak fölfüggesztve. Maga a (9) tengely excentrikusan van a (7) oszlopokban ágyazva úgy, hogy a tengely elforgatásánál a (15) rudak megemelkednek, ill. sülyednek és ezáltal a könyökemeltyűket képező (13, 14) csuklótar gok a velük összefüggő két szomszédos táblát meglazítják, ill. a keretekhez szorítják. Mint már a bevezetésben említettük, a jelen találmány lényege abban áll, hogy a hűtővizet a szappanöntőformát alkotó fémtáblákra rápermetezzük E célra az ábrázolt kiviteli alaknál példaképen a szappankereteket oldalt lefödő (2) fémtáblák fölső széle mentén (3) csövek szolgálnak, melyek alsó részükön egy vagy több sorban sűrű lyukazással vannak ellátva. A lyukak oly irányban és oly sűrűn vannak alkalmazva, hogy a kilövelt vízsugarak a szappankeret fölületén megszakítás nélküli vízfátyolt alkotnak. A (3) csöveket egy közös (12)' cső táplálja, mely a készülék oldalán vonul végig. A víznek a (2) táblákra való juttatása tetszőleges más oly módon is történhetik, amelynél a víz vékony fátyolban kénytelen a táblákon végigvonulni. így a (3) csövek helyett pl. nyilt vályúkat is alkalmazhatunk, amelyeket a (2) táblák mentén ez utóbbiakhoz oly közel rendezünk el, hogy a víz átfolyására csak keskeny rés: maradjon, amelyen át a víz vékony réteg alakjában terül el a tábla fölületén. A szappantartánybiól jövő forró szappannak az (1) szappankeretekbe való bevezetésére egy (17) cső szolgál, melynek belsejében (26) ffitőcső van elhelyezve. A (17) csőből minden egyes (1) szappankeret alatt egy-egy (18) csőtoldat van elrendezve, mely a szappankeret alsjó vízszintes lécében kiképezett (19) nyíláshoz csatlakozik, melyen át a szappan a szappankeretbe jut. Hatásosabb tömítés céljából a (17) csövet akár excentrikus fölfüggesztés, akár más módon kissé megemelhetővé tehetjük úgy, hogy a (18) toldatokat a keretekhez erősen odaszoríthassuk. A (17) csövet a táblákról lepergő hűtővíz ellen a (27) védőlemezzel védjük meg. A szappannak az (1) keretekbe való beömlésekor utóbbiakból kifelé törekvő levegő elvezetésére a 3. ábrában külön föltüntetett légkibocsátó szelep szolgál, mely lényegében egy ürös (20) úszótestből áll és a szappankeret fölső vízszintes lécének kúpos (21) vájatában van elhelyezve. É szelep (22) rúdja a keret (23) furatán át a szabadba nyúlik. A (22) rúd, külső vége (24) sasszöggel vagy hasonló elemmel van ellátva, hogy a (20) úszó le ne eshessen. Ha a szappankeret üres, az úsdó legmélyebb helyzetét foglalja el, vagyis a (24) sasszögön függ, amikor is a (21) és a (23) furat teljesen szabad úgy, hogy a keretből kiszoruló levegő ezeken át zavartalanul távozhat. Mihelyt azonban a szappankeretben fölemelkedő szappananyag a (20) úszótestet eléri, ez megemelkedik és a (21) vájatot !a (23) furattal együtt ekként automatikusan elzárja úgy, hogy ezeken át szappan nem folyhat ki. A szappankeretek könnyebb ki- és beemelhetése céljából a (6) tartón (28) görgők vannak alkalmazva. Az (5) betonalapban kiképezett (4) vályú a szappankeretek tábláiról lecsurgó víz fölfogására, a (29) csatorna pedig annak elvezetésére szolgál. A hűtőtáblákat fölső széleik mentén érő vízfátyol a permetező készüléket elhagyva, a szabad esés gyorsító hatásának van alávetve, amelyet csupán a hűtőtáblák fölületén való súrlódás mérsékel. E súrlódás mérséklő hatásának fokozására célszerű a hűtőtáblák fölületét függőlegesen lefelé futó hullámos, vagy aegzugos recézéssel ellátni.
