53476. lajstromszámú szabadalom • Mérőeszköz váltakozó áram számára

hevíttetjük föl, a keletkező termo-áramot pedig kompenzációs módon mérjük, miből azután a váltakozóáram erősségére lehet következtetni. Az ilykép megszerkesztett készülékek a szokásos (váltakozóáramnál 150—200 milivolt) feszültséggel biró mellékágak alkalmazásával gyakorlatilag fölhasználhatók magasabb intenzitású váltakozóáramok mérésére, mimellett igen pontosak és állandóak, s üzembentartásuk csekély energiafogyasztással jár. A mellékelt rajz (1—4. ábrái) a termoelemek ós a galvanométer (különböző) kapcsolási sémáját mutatják. Ezen ábrákon (a) és (b)-vel a váltakozóáram vezetékei, (e)-vel pedig a termo-elemek vannak jelölve, -melyeket például 01 mm. átmérőjű manganinkonstantan drótokból állíthatunk elő, míg (c, d, f, h, i, k) az elemek összekapcsolási helyeit és végkontaktusait jelölik, amelyeket vastagabban, illetve nagyobb keresztmetszettel képezünk ki, hogy nagy hűtőfölületiik és csekély ellenállásuk folytán hidegen maradjanak. Az 1. ábra egy hidas kapcsolású kiviteli alakot mutat, (r) és (r') kiegyenlítőellenállások, melyek a hid-viszony létrehozására szolgálnak, (g) a galvanométer vagy másféle egyenáramú mérőeszköz. A termo-elemek egyrészt az (1) és (2), másrészt pedig a (3) és (4) híd-ágakon egymás után vannak kapcsolva. A (g) mérőkészülék (d) és (1) csatlakozási pontjai között a váltakozóáram potenciál különbsége 0, a (c) és (m) pontok között pedig a termo-áram potenciálkülönbsége 0, miáltal elérjük, hogy egyrészt termo-egyenáram a (g) készüléken keresztülfolyik, anélkül, hogy az (a, b) váltakozó áramvezetékbe juthatna, másrészt pedig a váltakozóáram a termo-elemeket fölhevíti, azonban a (g) készüléket nem befolyásolhatja. Az (r, r') kiegyenlítőállomások a (g) készüléknek olykép való beállítását teszik lehetővé, hogy mutatója egyenlő intenzitású váltakozó- és egyenáram hatása alatt egyenlő mértékben leng ki úgy, hogy a készülékkel váltakozóáram helyett (ugyanoly feszültségű vagy ugyanoly intenzitású) egyenáramot is mérhetünk ugyanazon pontokhoz, mely a galvanométer mutatóját a váltakozóáraméval azonos mértékben téríti ki. A 2. ábra oly kapcsolást mutat, amelynél az imént leírt kiviteli alak (2) és (4) híd-ágai helyett egy az (f) kontaktus darab által két részre osztott (n, n) mellék ág (shunt) van elrendezve. Ezen kiviteli alaknál a mérendő váltakozóáram az (e, e) termo-elemeken, valamint az (n, n) mellékágon folyik keresztül. Ha az (1) és (f) csatlakozási pontok a (g) készülékre való tekintettel helyesen vannak megválasztva, úgy azok között a váltakozóáram potenciálkülönbsége 0, míg a termo-egyenáram a mellékágakon és a (g) készüléken folyik keresztül, anélkül, hogy a külső (a, b) vezetékekbe juthatna. Ezen kiviteli példából kitűnik, hogy nem kell az összes híd-ágakat termoelemekből képeznünk. A 3, ábra az (e) termo-elemeket kettőshídhoz hasonlóan kapcsolva mutatja egy háromrészű (n, n, n) mellékággal kapcsolatban. Ezen kiviteli alakból kivehető, hogy a kivánt hatást kettős hidas kapcsolás útján is elérjük. A leírt mérőeszközöknél a hid-ágakban két egymás mögött fekvő elemből álló csoport is kapcsolható egymásután. Kettőnél több egymásután kapcsolt elem a termoáramot és azzal együtt a készülék hatását is befolyásolhatná. Ha az egyes hídágakban egy-egy elemet rendezünk el, a készülék igen nagy hatással fog bírni. A 4. ábra egy a váltakozóáramnak a nulla módszer szerint való mérésére szolgáló galvanométer kapcsolási sémáját mutatja. A híd (d) pontja és a (g) galvanométer közé egy ismert normális (E) elektromos erőforrás vagy annak ismert (e') része van beiktatva. Hogy már most a váltakozóáramnak az (a) és (b) vezetékekben föllépő feszültségváltozásánál a galvanométer a nullahelyzetben megmaradjon, a változtatható (W) ellenállás beállítása által a váltakozóáram intenzitását állandóan ugyanazon fokon tart' juk. Ha a (a, W, m, c, b) változóáramkör