53454. lajstromszámú szabadalom • Közfal kamrás csöves malmok számára

télsokkal ellátott közfalak egy részének homloknézete. A csövesmalom bármely alkalmas módon leiiet berendezve. Az 1. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál a csövesmalom a hengeres (a) köpenyből áll, mely (b) bevezetőhomlokfallal és (c) kivezetőhomlokfallal bír. A csövesmalmok legelterjedtebb alakjánál, csak egyetlen örlőkamra van alkalmazva, melyben örlőtestek gyanánt aránylag nagy tűzkövek vannak elhelyezve. A tapasztalat azonban azt mutatta, hogy sokkal jobb örléseredmények érhetők el, ha a fölaprítandó anyag először a rajz 1. ábrája szerint az (e) örlőkamrában lévő (d) tűzkövek behatásának tétetik ki és azután az (e) őrlőkamrából az előaprított anyag az (f) közxal áttörésein egy kisebb (g) örlőkamrába vezettetik át, melyben aránylag kis, fémből álló hengeres (h) örlőtestek hatásának tétetik ki, mire a finoman fölaprított anyag végül a (c) kivezetőhomlokfalon át az (a) malomból kivezettetik. Hogy az előaprított anyag az (e) örlőkamrából szabadon léphessen át a (g) örlőkamrába, célszerűnek találtatott az (f) közfalban szár mos hosszú hasítékot alkalmazni, melyek a finomra őrlő (g) kamra felé kiszélesednek. Hogy emellett a kis hengeres örjőtestek tengelyeikkel :a közfal síkjához párhuzamos helyzetben ne szoruljanak be a hasítékokba, melyeknek szélessége a finomra őrlő kamra felöli végén nagyobb a hengeres örlőtestek átmérőjénél, míg hosszuk az őrlő test hosszának többszöröse, a találmány értelmében az (fl) hasítékok terelő- vagy térítőpontokkal láttatnak el, melyeknek egymástóli távolsága rövidebb a (h) örlőtestek hosszánál úgy, hogy az örlőtestek csak végeikkel szorulhatnak a hasítékokba és a be nem szorult (h) örlőtesteknek a beszorult örlőtestek szabad végére kifejtett ütése által a beszorult örlőtestek gyorsan szabaddá tétetnek. A terelő^ vagy térítőpontok, vagy más, a hasítékkiszél>, sítések egyenes vonalú terjedelmét megszakító ellenálláspontok sokféleképen foganatosíthatók. így pl. célszerűen mindegyik hasíték zeg-zug szerűen képezhető ki, amennyiben vagy egyenes vonalú szakaszokat csatlakoztatunk egymáshoz, mint ezt a rajz 2. és 5. ábráján feltüntetett kiviteli példák mutatják, vagy pódig á hasítékok egyenesvonalúak maradhatnak és csak a finomra őrlő kamra felé fordított kiszélesítéseket szakítjuk meg szűkítések által, mint ez a 4. ábrán látható, vagy a hasítékok görbék alakjával bírhatnak, mint ezt a 6. ábra (f4)-nél mutatja. Ha az (fl) hasítékok a 2. ábrán látható módon rövid, a harántirányban egymáshoz képest eltolt szakaszok által képeztetnek, akkor az (f5) csúcsok ütközőpontokat adnak, melyeknek egymástóli távolsága a hasítékok hosszirányában kisebb a (h) örlőtestek hosszánál és melyek a harántirányban az őrlőtest átmérőjénél kisebb távolságban fekszenek egymástól úgy, hogy a hasítékokba nem szorulhatnak be az őrlőtestek a közfal síkjához párhuzamos helyzetű tengelylyel, mimellett egyidejűleg sem a hasítékok hatásos keresztmetszete, sem aziknak a finomra őrlő kamra felé valló kiszélesítése nem korlátoztatik. Ha a hasítékok az 5. ábrában (f3)-mal jelölt zeg-zugalakkal bírnak, mimellett váltakozó irányú egyenesvonalú szakaszok csatlakoznak egymáshoz, vagy ha a hasítékok határolóvonalai hullámalakúak, mint ez a 6. ábrán (f4)-nél látható, akkor az első esetben (f6, f7) és (f8), míg a második esetben (f9, flO) ütközőpontok képeztetnek, melyeknek egymástóli távolsága kisebb, a (h) örlőtestek hosszánál úgy, hogy az utóbbiak nem szorulhatnak be a közfal síkjához párhuzamos tengelyhelyz3t mellett la hasítékokba. Célszerűen mindegyik hasíték a 2., 5. és 6. ábrán látható zeg-zug alakok egyikét kapja, mimellett a finomra őrlő kamra felé mindegyik hasíték egész hosszában kiszélesedik, és pedig határolófölületeinek ntegiele'ő leferdítése által. A hasíték azonban egyenesvonalúra is készíthető és a finomra őrlő kamra felé való leferdítés fürészfogszérűen képezhető ki, mint ezt a 3. és 4. ábrája metszetben és nézetben mutatja. A 4. ábrán (fll) jelöli a fürészfog-