53449. lajstromszámú szabadalom • Pénzolvasztó és csomagológép

rabok behelyezesére az (ul) csatorna áll j rendelkezésre. A megolvasandó és becso- | magolandó pénzdarabokat az (u) csatorna középvonala fölött elrendezett, egymással szemben álló (x) és (y) korongok fogják közre, melyeknek (xl) és (yl) nyelei a füg­gőleges (x2) és (y2) lemezekben forgatha­tók. Az egyik ezek közül, az (x2) lemez, az (ü) csatorna egyik végén helytállóan van elrendezve a másik, az (y2) lemez, a (w) szánra van szerelve, miely az (s) asztallap hosszirányában eltolhatjó és ezáltal az (x) és (y) korong egymáshoz közelíthetők és egymástól eltávolíthatók. A (w) szán, elto­lódása közben az (s) asztallapban elhelye­zett (z) osztályzat mentén csúszik végig, mely az (x) és (y) korongok által közrefo­gott pénzdarabok számának jelzésére szol­gál. Minden pénznemre külön osztályzat szolgál s ezért a (z) osztályzat az (s) aszr tallapba könnyen eltávolítható módon van behelyezve, pl. az ábrázolt kiviteli alaknál úgy, hogy az asztallap egy hosszmenti ki­vágásába be van tolva és egy (zl) gomb­bal ellátva, melynél fogva az asztallap ki­vágásából könnyen kihúzhatjó. A (z) osztályzatot úgy kell beállítani, hogy midőn a szán (a 4. ábrát tekintve) annyira balra van tolva, hogy az (x) és (y) korongok összeérnek, a szán (wl) éle, vagy más leolvasó index jellegével biró része, az osztályzat zéruspontjára mutas­son. A. szán jobbra tolásakor az (x) és (y) korongok közt keletkező köz nagysága ek­kor meg fog egyezni a szán (wl) éle által az osztályzaton mutatott hosszal. A (z) osz­tályzat úgy van készítve, hogy egyes osz­tályrészeinek nagysága a megolvasandó pénzdarab vastagságával egyenlő, és ezek mellett az osztályrészek számát föltüntető számozás van alkalmazva. A szán indexe tehát az osztályzaton az (x) és (y) koron­gok által kölíefogott pénzdarabok számát mutatja, mely az osztályzatról közvetlenül leolvasható. A leírt kiviteli alakkal az (x) és (y) korongok által közrefogott pénzda­rabok alkotta pénzhenger könnyen be is csomagolható. E célból a 6. ábrán látható módon egy, a pénzhenger hosszánál széle­sebb (v) papírlapot vezetvén, a pénzhenger alá az utóbbit ujjunk meglegyintve, for­gásba hozzuk úgy, hogy a papírlap a pénz­hengerre szorosan rácsavarodik. E művelet­nél jut érvényre az a körülmény, hogy az (x) és (y) korongok (xl) és (yl) nyele az (x2) és (y2) lemezekben forgatható. A pénzhengerre fölcsavart papírlap szélét le­ragasztva és a (w) szánt , kissé jobbra húzva, a pénzhengert az (x) és (y) koron­gok közül kivesszük és a papirt a henger két homlokoldalán is beragasztjuk, vala­mint a készre csomagolt pénzhengerre a pénzdarabok számát is följegyezzük. A találmány alapgondolatának megtar­tása mellett a leírt kiviteli alakokon kívül még számos más, a leirtaktíól eltérő vál­tozat is kiképezhető. így pl. a 4. ábra sze­rinti kiviteli alaknál ugyanazon alzaton egymás mellett párhuzamosan több pénz­csatorna is elrendezhető. Az (x2), illetőleg (y2) lemezben ekkor több és pedig minden pénzcsatorna számára egy-egy (x), illető­leg (y) korong van elrendezve úgy, hogy a (w) szán beállítása által valamennyi (x) és (y) korong köze egyszerre állíttatik be. Hasonlóképen lehet az 1—3. ábra szerinti kiviteli alaknál is az (a) faládikán több (d, e) lécet és ezek alatt egy-egy kihúz­ható és (n) csatornával ellátott (c) lécet elrendezni. A találmány alapgondolata minden kivi­teli alakjában az marad, hogy alkalmas alzaton, egy, Vagy több, a pénzdarabok alátámasztására szolgáló csatorna és min­den csatorna fölött egy-egy helytálló és egy-egy, az utóbbiakhoz képest beállítható alkatrész [az első kiviteli alaknál a (d) és (e) lécek, másodiknál az (x) és (y) ko­rongok] vannak elrendezve, melyek akként vannak kialakítva, hogy közöttük egy vagy több kongruens, bizonyos számú pénzdarab befogadására szolgáló köz keletkezzék. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Pénzolvasó gép, azáltal jellemezve, hogy alkalmas alzaton egy, vagy több, a pénzdarabok alátámasztására szol-

Next

/
Oldalképek
Tartalom