53428. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hidrogénnek és finoman elosztott szénnek (koromnak) megszakítás nélküli előállítására acetilénből vagy acetilénnek más szénhidrogénekkel való elegyéből

Megjelent 1911. évi szeptember hó 143-én. MAGY. ggj* KIR. SZABADALMI B3 b HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 58428. szám. IV/b/l. OSZTÁLY, Eljárás hidrogénnek és finoman eloszlott szénnek (koromnak) megszakítás nélküli előállítására acetilénből vagy acetilénnek más szénhidrogénekkel való elegyéből. DR PICTET RAOUL PIERRE TANÁR WILMERSDORFBAN. A bejelentés napja 1910 október hó 20-ika. Elsőbbsége 1909 október hó 31-ike. Hidrogénnek és koromnak acetilénből vagy acetilénnel elegyített szénhidrogénekből való előállítása eddigelé úgy történik, hogy bi­zonyos mennyiségű acetilént stb. erősen komprimálnak és explodáltatnak, mikor is az acetilén stb. alkatrészeire, szénre vagy hidrogénre bomlik. Ennél az eljárásnál azon­ban a föllépő nagy nyomás folytán, amely 10 és 20 atmoszféra között ingadozik, rend­kívül nagy az alkalmazott edények robba­nási veszélye, azonfelül az eljárás igen gyakran nem sikerül. Egy további hátrány abban áll, hogy a bontást egyes, egymás­után következő explóziók útján kell foga­natosítani úgy, hogy a hidrogénnek és szénnek szakadatlanul folyó előállítása nem lehetséges. Ehhez járul még, hogy a ma­gas nyomás alatt nem lehet a különböző szénhidrogének gőzeit használható arányban acetilénnel elegyíteni. A jelen találmány tárgyát tevő eljárás­sal valamennyi említett hátrányt elkerüljük. Az eljárás azon megfigyelésen alapszik, hogy bizonyos hőmérsékleten (200—600° C-nál) és bizonyos nyomásnál az acetilén disszociációja szénre és hidrogénre, még pedig az egész gázmasszán át végbemegy. Miután az acetilén nagy mértékben endo­termikus vegyületet képez, ennek folytán az acetilén-molekulák ezen bomlásnál az aránylag igen nagy kötött meleget leadják úgy, hogy a keletkező, hidrogénből és ko­romból álló keverék igen erősen, kb. 1900— 2000° C-ra fölmelegszik. A jelen eljárás szerint a megbontandó acetilént előzőleg megfelelően fölhevített vezetéken áramoltatjuk keresztül, mikor is az lassanként fölmelegszik a disszociálás­hoz szükséges hőmérsékletre és szétesik al­katrészeire. Az ekkor szabaddá váló meleg­mennyiség részben arra használtatik, hogy az utánáramló acetilént a disszociáláahoz szükséges hőmérsékletre fölhevítse, a többi meleget egy hűtőberendezés útján, amelyen a keletkező hidrogén és korom elegye köz­vetlenül a disszociáció útján keresztüláram­lik, elvezetjük. Ebből a hűtőberendezésből az elegyet további hűtés végett és a ko­romnak a hidrogéntől való mechanikai elvá­lasztására egy berendezésbe vezetjük. Az eljárás tehát lehetővé teszi hidrogénnek és koromalakú szénnek megszakítás nélküli előállítását, anélkül, hogy emellett veszélyes nyomások lépnének föl és anélkül, hogy a

Next

/
Oldalképek
Tartalom