53426. lajstromszámú szabadalom • Számológép

— 6 -nyílásban a 6-os számjegy és az elsőben az az l-es számjegy legyen látható. Azután az (01) dob segélyével a belső szerkezetet a (C) hüvelyben addig forgatjuk el, míg a (Cl) nyílásban a 2-es számjegy válik láthatóvá, mire a (C2) nyílásokban a 1122 szám olvasható le vagyis az 561 számnak 2-vel való szorzata. 561-nek 6-tal való szorzásánál a belső szerkezetet a (C) hüvelyben addig forgatjuk el, míg a (Cl) szorzó nyílásban a 6-os számjegy válik láthatóvá, mellyel egyidejűleg a (C2) nyílásokban a 3366 szám olvasható le. A (Cl) szorzó nyílásnak az 5-összámjegyre való beállítása után a (jobbról) negyedik (C2) nyílásban a 2-es számjegy, a harmadikban az 5-ös és 3-as, a másodikban egy sem és az első nyílásban az 5-ös számjegy látható. A már említettek alapján ebből a 2, 6+3), 0,5=2805 szám olvasandó le. A 14. ábra két többszámjegyű számnak egymással való szorzását (561 x 265) sémásan tünteti föl; eszerint az 561 számnak a gépen egymásután leolvasható, 2-vel, 6-tal és 5-tel való szorzatai egymás alá Írandók és összeadandók vagy összeadó gépen összegezendők. Két számnak hányadosát az új számológépen a következő módon nyerhetjük: Ha pl. a 148665 számot akarjuk 561-gyel osztani, először a (C) hüvelyt úgy állítjuk be, hogy a (Cl) nyílásban az l-es számjegy legyen látható, mire a számdobokat az 561 számra állítjuk be. A belső szerkezetnek a hüvelyben való forgatása által az osztandó első né0 számjegyének legnagyobb kivonandója gyanánt a (C2) nyílásokban az 1122 számot találjuk, mellyel egyidejűleg a (Cl) nyílásban a hányados első számjegye gyanánt a «2»-es szám olvasható le. Az első legnagyobb kivonandónak az osztandóból való kivonása után az imént említett módon a következő legnagyobb kivonandó gyanánt a 3366 számot találjuk, mellyel egyidejűleg a (Cl) nyílásban a «6»-os számot olvashatjuk le. Végül a harmadik legnagyobb kivonandó gyanánt a 2805 számot kapjuk, melynek hányadosa «5». A (H) lemez rendeltetése, hogy azokat a számokat, illetve számjegyeket, melyekkel a műveletet végezzük, a többiektől elválassza. Ha pl. a számológép hat számdobbal van ellátva és háromszámjegyű számot akarunk szorozni, a (Hl) gombot a (C2) nyílások között lévő (jobbról) harmadik közre állítjuk be úgy, hogy a (H) lemeztől jobbra csak három (C2) nyílás és a negyediknek egy része legyen látható. Ha a (H) lemez nem volna alkalmazva, az említett művelet elvégzésénél azokat a számdobokai, melyeket nem veszünk igénybe, 0 ru, kellene beállítanunk. A 7. és 8. ábrán föltüntetett foganatosítási alaknál az (A2) tengely kerületén minden egyes (B) dob előtt tíz(A3) nyílás vagy mélyedés van alkalmazva, a dob kerületétől pedig agyhoz az (L) cső nyúlik, melyben rúgó van elrendezve; ez a rúgó a (KI) golyót az (A3) nyílásokba törekszik szorítani. A 9. és 10. ábrán látható módosított foganatosítási alaknál az (A) tengelyre (E) tárcsák vannak fölékelve, melyek oldalaikon tíz (El) nyílással vagy mélyedéssel vannak ellátva; a (B) dobokon az (A) tengellyel párhuzamos (Ll) csövek vannak alkalmazva, melyekben rugók a (K2) golyókat vagy gömbölyített végű szögeket az (El) nyílásokba nyomni törekszik. A belső szerkezet a (C) hüvelyben oly módon is vezethető, hogy a külső (C) hüvelyben hasítékot vagy mélyedést alkalmazunk, melybe a belső (P) hüvelyen vagy lemezen alkalmazott pecek nyúlik úgy, hogy ennek a kiálló peceknek segélyével a belső szerkezet egyúttal forgatható is. Természetesen ez esetben a hasíték megfordítva, vagyis a lépcsőkkel balfelé fordítva rendezendő el. Ha az összes számdobok előtt csak egy hosszú (C2) nyílás van, a vezeték gyanánt szolgáló (P7) hasíték elhagyható, különösen ha a (H) lemez hiányzik. A számológép még a külső (C) hüvely nélkül is használható, különösen a sík foganatosítási alaknál. Ez esetben a lemez nyílásaiban az összes egyes szorzatok egyidejűleg láthatók.