53426. lajstromszámú szabadalom • Számológép

— 4 -•dés helyett a leírás további folyamán is­mertetett (P7) hasíték méreteinek megfele­lően kisebb átméréjű is lehet, amint a 3. ábrán látható. A (P) hüvely, mely a sík foganatosítási alaknál egyszerű lemez által helyettesít­hető, az (0) és (01) dobokon szilárdan vao megerősítve. Minthogy az (0) és (01) dobok átmérője kevéssel nagyobb, mint a (B) számdoboké, a (P) hüvely belső fölülete -és a (B) számdobok külső fölülete között kis hézag marad. A tetszőleges számban alkalmazott számdobok (tolattyúk vagy sza­lagok) mindegyike előtt a (P) hüvely egy <P8) kivágással és két-két (P3, P4, P5) és (P6) kivágással van ellátva, melyek tetsző­leges átlátszó anyaggal födhetők be. A (P2) kivágások úgy vannak elrendezve, hogy azokon át az illető számdobok középső so­rában lévő szorzandók egyike látható, ha azt a számdobot az említett záró szerkezet segélyével az (A) tengelyen valamely hely­zetben rögzítjük; a két (P3) kivágásban egyidejűleg a (P2) kivágásban látható szám­nak 2-vel és 3-mal való szorzatának egye­sei és tízesei, a (P4) kivágásokban az em­lített számnak 4-gyel és 5-tel való szorza­tának egyesei és tízesei, a (P5) kivágások­ban 6-tal és 7-tól való szorzatának egyesei és tizesei, a (P6) kivágásokban pedig 8-al és 9-el való szorzatának egyesei és ti­zesei válnak láthatókká. A (P3, P4, P5) ós (P6) kivágások tehát a különböző szorza­toknak a számdobokon, illetve tolattyúkon vagy szalagokon négy lépcsőben elrende­zett sorainak felelnek meg. A (P) hüvelyben még a (Pl) kivágás van kiképezve, mely a (B) számdoboknak ujjakkal való forgatását teszi lehetővé. Természetesen a teljesen zárt (P) hüvely helyett vályúalakú lemez is alkalmazható, mely csak annyira nyúlik ki a számdobok fölött, hogy azon a (P2, P3, P4, P5) és (P6) nyílások kiképezhetők legyenek. A (P) hüvely vagy lemez egyik végén hasítékkal vagy mélyedéssel van ellátva, mely ugyanúgy, mint a számdobokon lévő szorzatok sorai négy lépcsőben van elren­dezve (5., 11., 12. és 13. ábra); az első lépcső kevéssel szélesebb, de nem hosszabb, mint a számdobon lévő szorzat első lépcsője. A (P7) hasíték egyik széle fogazással vagy mélyedésekkel látható el, melyek az 1, 2, 3, 4 . . . számok szorzatainak a (B) szám­dobokon elfoglalt helyzeteinek felelnek meg. A (P) hüvely vagy lemez egyik vagy mind­két végén továbbá az 1, 2, 3 ... 9' szám­jegyek ugyanoly lépcsőzetes vonalban van­nak elrendezve, mint a (P7) hasíték (11. ábra). A (P) hüvely és az (0) és (01) do­dobok által alkotott szerkezet az (0) vagy (01) dobon átmenő csavar által vagy más alkalmas módon az (A) tengellyel van kötve és a külső (C) hüvelybe van tolva. A külső (C) hüvely (1. és 11. ábra) a számológép hengeralakú foganatosítási alak­jánál egyik végén zárt cső gyanánt van kiképezve, a sík foganatosítási alaknál pe­dig egyszerű lapos födél által helyettesít­hető. A (C) hüvely nagyobb átmérőjű és hosszabb, mint a (P) hüvely vagy lemez úgy, hogy az említett egész belső szerke­zet a külső (C) hüvelyben könnyen mozgat­ható. A külső (C) hüvelyen egy (Cl) nyílás és több (C2) nyílás van, melyeknek száma eggyel nagyobb, mint a (B) számdobokon alkalmazott nyílásoké a hüvelyen továbbá (C3) nyílások vannak elrendezve, melyek­nek száma egyenlő a (B) számdobok nyílá­sainak számával. A (Cl) nyílást szorzó nyí­lásainak nevezzük. A (C2) nyílások oly mó­don vannak a külső (C) hüvelyen elren­dezve, hogy azok a (P) hüvely vagy lemez (P2) kivágása fölött állnak, ha a (Cj hüvely (Cl) szorzó nyílásában a (P) hüvelyen lévő l-es számjegy láthátó; a számológépnek ennél a helyzeténél a (C2) nyílások közei a (B) számdobok egy vagy két baloldali leg­szélső számsora fölött helyezkednek el. Lé­nyeges, hogy a (C2) nyílások összes közei­nek baloldali szélei a számdoboknak leg­szélső baloldali számsorai fölött legyenek. A jobboldali első (C2) nyílás jobboldalán, a baloldali első (C2) nyílás pedig a balolda­lán kevéssel megrövidíthető, miáltal a két legszélső (C2) nyílás rövidebb, mint a közöt­tük lévő nyílások (1. és 11. ábra). A kü-

Next

/
Oldalképek
Tartalom