53422. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék kazántápvíznek fáradt gőzzel való fölmelegítéséra és egyidejű tisztítására
és abban áll, hogy a vizet szűk átömlési keresztmetszeten a szembe áramló gőzben lefolyatjuk s ezáltal a két közeget benső érintkezésbe hozzuk, ami után a két közeget ismét nagyobb fölületen vezetjük, miközben a víznek ideje van a benne lévő szilárd és gázalakú alkatrészeknek leraká- > sára. Ezen eljárás kivitelére szolgáló készülék a mellékelt rajzban az 1. ábrán metszetben van föltüntetve, míg a i 2. és 3. ábrák részleteket tüntetnek föl. j A hengeres (c) edényben egymás fölött váltakozva, az (a) és (b) csészék vannak elrendezve, míg a (c) edény maga az alatta lévő (d) gyűjtőedényre fekszik föl, vagy azzal egy darabból van készítve. A csészék úgy vannak alakítva, hogy pl. [az (a) csoportbelieknél a mélyedés a csésze közepén van, míg a (b) csoportbelieknél t a csésze kerületén. Minthogy az (a) és (b) csészék váltakozva vannak egymás fölött elrendezve, a gőznek és víznek az egyik edényből a másikba való átáramlása majd a csészék érintkező kerületénél, majd pedig a csészék közepénél van (1. és 2. ábra). A hengeres (c) edény fölső részén van a víz bebocsátó (f) cső alkalmazva, mely az edény belsejében a vizet finoman .elporlasztó (g) ellenző lapnak ütközik s azután a legfölsőbb (b) csészébe hull. A gőz a (d) gyűjtőedénybe nyúló (h) csövön áramlik be, az (i) ellenző lapba ütközik s úgy halad fölfelé a legalsó csészétől kezdve. A nem egészen kondenzálódott fáradt gőz a (c) edény fölső részén lévő (j) nyíláson keresztül a szabad levegőibe áramlik. A (d) gyűjtőedénybe ömlő előmelegített vizet a (k) kifolyó csövön keresztül a tápszivattyú segítségével a kazánba szállíthatjuk. Az előmelegített víz még mielőtt a (d) edényt elhagyná, a (p) szűrőrétegen keresztül folyik. A (d) gyűjtőedénnyel összeköttetésben álló (m) nyomómembrán az (f) vízbevezetőcsőbe beépített (n) szelepre hat úgy, hogy ez utóbbi szelepen keresztül a készülékbe ömlő vízmennyiség mindig arányos a vízfogyasztással. ' A készülék működési módja már most a következő: Az (f) csövön keresztül a készülékbejutó víz először is a (g) ellenző lapba ütközik, honnan finoman elporlasztva, a Iegfölső tb) csészébe hull s ha ez megtelik, innen az alatta lévő (a) csészébe és így tovább. A gőz útja éppen ellenkező: a t,h) csövön keresztül először a (d) edényben expandál, a legalsó (a) csésze közepén lévő nyíláson keresztül az (a) csészébe lévő víztükör fölé áramlik s nemcsak ez utóbbit melegíti át, hanem az e fölött lévő (b) csésze fenekét is; innen azután mindkét alsó edény érintkező kerületénél lévő résen keresztüláramlik, ahol tehát gyorsasága növekedik, szemben találkozik a (b) edényből szintén sebesen lefolyó vízzel, úgy, hogy ez alkalommal víz és gőz bensőleg érintkeznek. A (b) csésze fölött a gáz relatív nyugalmi helyzetbe kerül s ideje van melegét a (b) csészében lévő víztükörnek, valamint a következő fölső (a) csésze fenekének átadni. A gőz innen az (a) edénynek közepén lévő gyűraalakú keskeny nyíláson keresztül ismét növekvő sebességgel áramlik, itt találkozik az (a) edényből lefelé folyó vízzel, mellyel ismét bensőleg érintkezik. Ezen folyamat ismétlődik mindaddig, míg a gőz melegét teljesen át nem adta, és kondenzálódott. A hő átadására kedvező az a körülmény, hogy a gőz azon a helyeken, ahol az áramlási szabad keresztmetszet szűk és így a gőz sebessége nő, ott a lefelé folyó vízzel találkozik, melynek tehát ezen a ponton szintén nagyobb a sebessége, mint másutt és így a víz elporlasztása és a melegfölvétel erélyesen megy végbe. A víz az egyik csészéből a másikba való hullása s a gőzzel való benső érintkezése után a csészének lejtős fenekén már nem oly sebesen folyik le és így az ásványi alkatrészek, valamint a vízben elnyelt gázalakú testeknek alkalma van a vízből kiélni s míg az ásványi alkatrészek a csészének legmélyebb részén lerakódnak, addig a gázalakban eltávozó alkatrészeket a felfelé áramló fáradt gőz a szabad levegőbe magával ragadja.
