53418. lajstromszámú szabadalom • Fűtőberendezés gáztartályok számára

, Megjelent 1911. évi szeptember hó 35-én. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI MSffl HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 53418. szám. xn/e. OSZTÁLY Fűtő berendezés gáztartályok számára. KNORR LEONHARD MÉRNÖK NÜRNBERGBEN. A bejelentés napja 1910 november hó 30-ika. A gáztartályok folyadékzáraiban lévő folyadék megfagyásának elejét veendő, fűtőberendezésről kell gondoskodni. Az eddigi ily berendezéseknél oly gőzvezetékek vannak alkalmazva, melyek közvetlenül torkolnak az egyes folyadékzárakba, melyekben azután a gőz ejektorok segélyével kevertetik össze a záró folyadékkal, amikor is ez fölhevül. Ezen berendezések első sorban is azzal a hátránnyal bírnak, hogy miután a bevezetett gőz a záró folyadékkal való keveredés folytán kondenzálódik, az egyes folyadékzárakban lévő folyadékmennyiség folytonosan fokozódik, majd, minthogy a túlmennyiség kibocsátásáról nincsen gondoskodva, a folyadék végre is a folyadékzár falának széle körül kiömlik és a gáztartály falain végig folyik, amikor is az könnyen • megfagyhat és üzemzavarokat okozhat. Ezen berendezéseknél továbbá mindegyik folyadékzár számára külön kell hajlékony gőzvezetékről gondoskodni. Minthogy a gőzvezető tömlőknek az egyes teleskopgyűrűk mozgásában részt kell venniök, azok feszitőcsigák segélyével vezetendők, amikor is a tömlők igen gyorsan elkopnak. Ennek következtében — mivel a hajlékony tömlők drágák — az egész berendezés aránylag költségessé válik. Ezenkívül a bebocsátott gőznek nagy hőmérséklete is igen káros hatást gyakorol a tömlőkre, amiért is azoknak gyakori kicserélése válik szükségessé. Végül az eddigi berendezéseknél egyáltalán nem áll módunkban az egyes zárakban lévő folyadék hőmérsékletét pontosan ellenőrizni vagyis biztos tudomást szerezni arról, vájjon a fűtés mértéke nem-e túlságosan nagy vagy csekély. Ezzel szemben a jelen találmány tárgyát képező fűtőberendezés azáltal tűnik ki, hogy annál a zaró fonadéknak közvetlen fölhevítése csak a legfölső zárnál történik, melyből azután, a fölhevített záró folyadék túlfolyató csövek útján, egymás után a mélyebben fekvő zárakhoz és végül a gáztartály medenczéjébe- vezettetik; ebből azután a folyadék a hevítő készülékbe, majd ismét a legfölső zárhoz vezethető. Ekként a találmány tárgyánál, első sorban is, csak a legfölső zár számára szükségeltetik hajlékony tömlővezeték és igy az eddigiekkel szemben a berendezésnek üzembiztonsága nagyobb, költsége pedig cseké-I3 ebb. Azáltal továbbá, hogy módunkban