53414. lajstromszámú szabadalom • Megfordító szemlencserendszer egyenes mérésű távcsövekhez

, Megjelent 1911. évi szeptember hó 35-én. MAGY. SZABADALMI KIK. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 5B414. szám. Vll/d. OSZTÁLY. Megfordító szemlencser-endszer egyenesnézésű távcsövekhez. AKT1ENGESELLSCHAFT HAHN FÜR OPTIK UND MECHANIK CÉG KASSELBEN. A bejelentés napja 1910 január hó 8-ika. Elsőbbsége 1909 február hó 3-ika. Számos optikai műszernél, különösen egyenesnézésű távcsöveknél oly prizmarendszert kell alkalmazni, mely a képet megfordítja. E célra általában paralleltrapezkeresztmetszetű prizmákat alkalmaznak, melyek a sugárjáratnak tetszés szerinti helyén kapcsoltatnak be. Ha az említett rendszer közvetlenül a tárgylencse mögé kapcsoltatik be, akkor aránylag terjedelmes prizmák szükségesek. Ennek folytán természetesen a műszer terjedelme nagyobb és az elkerülhetetlen fényveszteségek jelentékenyek. Ezt a hátrányt a megfordítórendszernek a szemlencséhez vlaló lehető közelítése által kerülhetjük el; a rendszer lehető legkisebb terjedelmét akkor kapjuk, ha azt a szemlencséhez egész közel, vagy lehetőleg magába a szemlencserészbe építjük be. Emellett a kisebb üvegtömeg folytán — eltekintve a kisebb súlytól — a fényveszteség is csekélyebb. E gondolatot követve, a találmány értelmében a megfordítiórendszert a szemlencsével közvetlenül összekötjük. Ez lehetővé teszi, hogy a rendszer a legkisebb terjedelmű legyen úgy, hogy a csekély fényveszteség előnyét biztosítjuk. A találmány lényege abban áll, hogy egy vagy több lencsét a hozzátartozíó prizmatesttel egy darabból képezünk ki. A csatolt rajzon a találmány kiviteli alakja, nézetben van föltüntetve. A föltüntetett prizmarendszer két (a, b) prizmából áll, melyek közül az (a) prizma az (e) fölületnek (a rajzon föl nem tüntetett) tetőéiszerű kiképezése folytán a tulajdonképeni megfordításra szolgál. A belépő (x) sugár a (c) gömbfölületen át a (d) visszaverő fölületre esik, az utóbbiról az (e) tetőélre dobatik úgy, hogy újbóli visszaverés után a (d) fölületre merőlegesen lép ki a prizmából. A sugár azután egy, a (b) prizmába bekittelt lencse (f) fölületén át magába a (b) prizmába lép be és a (g) fölületről való visszaverés után a (h) gömbfölületen át (y) .sugár gyanánt lép ki. Az (y) sugár párhuzamos az (x) sugárhoz. A találmány szerint a prizmarendszernek néhány fölülete a jelen esetben a (c, f, h) fölületek gömbfelület gyanánt vannak kiképezve úgy, hogy ezek által a szemlencsék helyettesíttetnek. Ezáltal a rendszernek a már fönt említett megrövidítésén kívül azt az előnyt kapjuk, hogy a be-