53363. lajstromszámú szabadalom • Cserépkályha

í Megjelent ltfll. évi szeptember hó 21-én. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI HIVATAL szabadalmi leírás 53363. szám. OSZTÁLY. Cserépkályha. MOLNÁR DÁNIEL KÁLYHAGYÁROS NAGYKŐRÖSÖN. A bejelentés napja 1910 december hó 20-ika. Jelen találmány tárgya olyan cserép- | kályha, mely a fölhasznált tüzelőanyag gaz- | daságos kihasználása mellett a gyakorlatban eddigelé ismeretes cserépkályhák és vas­kályhák előnyeit egyesíti, anélkül, hogy ezek hátrányai érvényre juthatnának. Helyiségek fűtésére alkalmazott cserép­kályháknál tudvalevőleg a tüzelőtérben el­égetett tüzelőanyag melegségtartalmát a tüzelőteret és a huzamokat alkotó, rend- , szerint tűzálló anyagból való falaknak adja le, melyek azután a fölvett meleget részint melegközlés, részint pedig kisugárzás útján közvetítik a fűtendő helyiség levegőjével. Minthogy az említett anyag melegvezető képessége csekély, ennek következtében a cserépkályhák lassan melegífchetők föl, mi­helyt azonban falai a kellő hőfokot elérték és ezáltal bizonyos mennyiségű kalóriát tar­talmaznak, ezen meleget hosszú időn keresz­tül fokozatosan adják le a fűtendő helyiség levegőjének. Vaskályháknál a viszonyok éppen az el­lenkezőek. A vas hővezetőképessége ugyanis körülbelül harmincszor akkora, mint az agyagé vagy a samotteé, miért is a vas­kályha fala a meleget aránylag gyorsan föl­veszi és ugyanily módon közli a helyiség levegőjével. Vaskályhával tehát a helyisé­| gek aránylag gyorsan fölfüthetők, de a I tüzelés megszüntetése után azok ép oly gyor­san ki is hűlnek. Jelen találmány szerint már most a fönt­említett két fajtájú kályha előnyeit akként egyesítjük, hogy a cserépkályhánál a tüzelő­teret agyagból vagy samotteból készült téglákból építjük föl és az abban elégetett tüzelőanyag forró égéstermékeit közvetlenül , oly térbe vezetjük, melyet oldalról előnyö­sen öntöttvasból való falak határolnak ak­ként, hogy ezen falak szabadon állanak és ezáltal a fölvett meleget kisugárzás útján a fűtendő helyiség levegőjével közölhetik. Az említett öntöttvaslapok tehát radiáto­rokként szerepelnek és nagy melegvezető képességük folytán a helyiség gyors fölme­legedését eredményezik. Az égéstermékek ezen radiátorok által alkotott térből azután megfelelő huzamokon haladnak keresztül, melyekben melegségtartamukat a cserép­kályha falainak leadják és ezek a mintegy raktározott meleget huzamosabb időn ke­resztül közlik a fűtendő helyiséggel. A találmánybeli cserépkályha egy példa­képem foganatosítási alakját a mellékelt rajz mutatja be és pedig az 1. és 2. ábrán egymásra merőlegesen vett függélyes metszetben, míg a

Next

/
Oldalképek
Tartalom