53360. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyadékok koncentrálására
í Megjelent ltfll. évi szeptember hó 21-én. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI HIVATAL szabadalmi leírás 53360. szám. IV/i. OSZTÁLY. Berendezés folyadékok koncentrálására. KESTNER PAUL MÉRNÖK LILLEBEN. A bejelentés napja 1910 november hó 28-ika. Elsőbbsége 1909 december hó 14-ike. Ismeretesek oly koncentráló berendezések, melyeknél a koncentrálás két szakaszban megy végbe és pedig előbb fölszálló csövekben, azután ejtő csövekben. Ezeknél a koncentrálás a berendezésen való egyszeri áthaladás közben történik vagyis a folyadék az ejtő csövek elhagyása után már a kellő mértékben koncentrált. Ezen elvet jelen találmány útján még tetemesen nehezebb és finomabb koncentrálási műveletekre tesszük alkalmazhatóvá, mint amilyenekre azt eddig folytonosan működő berendezésekben alkalmazni lehetett. A jelen találmány értelmében szerkesztett berendezés majdnem a teljes vízelvonásig való koncentrálást teszi lehetővé. Ezt azáltal érjük el, hogy az utolsó koncentrálási szakasznak, melyben a folyadék lefelé áramlik, nemcsak a folyadék egyszeri fölszállását bocsátjuk előre, hanem függőleges csövekben való többszörös keringését. A koncentrálás utolsó szakaszának azonban mindig oly csőbe kell végbemennie, melyben a folyadék lefelé áramlik és amelyet a folyadék véglegesen koncentrált állapotban hagy el. A mellékelt rajz 1—3. ábráin a berendezés három különböző foganatosítási alakja látható. Az 1. ábrán látható legegyszerűbb foganatosítási alaknál a berendezés áll az (1) köpenyből, mely (2) gőzbevezető csőcsonkával van ellátva. Ezen köpenyben négy hosszú, függőleges (3, 4, 5, 6) cső van elrendezve, mely csövek fölső és alsó végükön szekrények útján oly módon vannak összekötve* hogy folytonos kigyót képeznek, melynek bebocsátási végét (7), kibocsátási végét pedig (8) jelzi. A (8) kibocsátó csőcsonkához szeparátor csatlakozik, melyben a gőz a koncentrált folyadéktól elválik. A gőz (10)-nél áramlik ki, a koncentrálás terméke pedig (ll)-nél bocsátható ki. Ha a koncentrálandó folyadékot a csak kívülről fűtött első fölszálló csőbe bocsátjuk, a folyadékból fejlődő gőz tudvalevően ugyanazon úton kénytelen áramolni, mint a folyadék. Minthogy a gőz térfogata állandóan növekszik és rövid idő múlva nagyon sokszor nagyobb, mint azon kis folyadékmennyiség térfogata, melyet a berendezésbe bebocsátani szabad, ha a folyadék egyszeri áthaladása után a kívánt koncentrálási fokot akarjuk elérni, a folyadéknak a csövek falain vékony rétegben kell fölszállani és lecsurogni. Ha tehát a folyadék által megteendő utat úgy, mint a jelen találmány tárgyánál meghosszabbítjuk, ezáltal a gőz