53335. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék acélgyártásra

fco.vesztességpe^íu. ersdeti acébdag kissé' -túlhevítendő, különösen abban^az ;

esetben, i amelyben annak mennyisége aránylag cse-. kély. A tüzelőanyag nélkül történő ömlesztési processzusnak befejeztével az üstben lévő anyag egy közönséges typusú, jól föl- ; hevített öntő tégelybe bocsátandó, amibor is a szokásos módon történő öntéshez fog-, hatunk. . Oly esetekben, amelyekben a részletezett ömlesztési processzussal elérhető kezelésnél hosszabb kezelés szükségeltetik vagy amelyekben az adagolandó keverék becses •és könnyen oxydálható alkatrészeket tartalmaz. az üstben lévő anyag egy közönséges, nyílt tűzhellyel biró vagy más megfelelő kemence segélyével történő, további kezelésnek vetendő alá. Ebben az esetben az ötvözendő anyagmennyiség szabályozása nem az üstnél, hanem a kemencénél foganatosítandó és nagyobb salakmennyiség alkalmazandó; előnyös továbbá a salak fölületére időközönként kevés szenet adagolni oly célból, hogy a kemence légkörében lévő káros gázoknak a salakon keresztül történő közvetítése teljesen meggátoltassák. Abban az esetben, amelyben a becses •ötvözendő an}r

ag mennyisége az egész adag mennyiségének csak kis részét képezi, célszerű azt időközönként, törmelék alakjában, kis mennyiségekben adagolni, amikor is az egyszerre sülyedvén a védő salakréteg alá, a kemencegázok ellenében megvédetik. Abban az esetben azonban, amelyben az ötvözendő anyag az adagnak tetemes részét képezi, az tömör test alakjában, az üstben lévő megömlesztett anyagnak a kemencébe való bebocsátása előtt adagolandó a kemencébe, majd oly hőmérsékletig hevítendő föl, melynél az még nem esik szét. Ennek megtörténtével az üstben lévő folyós anyagot a kemencébe adagoljuk, amikor is a folyós acél a szilárd ötvözendő anyagot, a folyós •borító salak pedig az egész adagot körülveszi. Az említett három bázikus anyag közül az egyikből vagy másikból álló üstbélés esetén, az a szokásos módán készíthető. Abban az eaetbun ézonbaa, -amelyben az • neutrális* -vagy akissé - báeiku^ kovfcsavas timföldből áll, az szükségképpen ' ar szokásos módtól eltérően, célszerűen a következőképpen készítendő: ? Első sorban is? jó minőségű azaz-savanyú kovasavas timföldből készült tűzálló téglákból külső bélést létesítünk és ezt egy, oxyszéngázból, Vízgázból Vagy oxyacetylénből álló gázláng segélyével fölhevítjük az kezdődő megömlés hőfokáig, majd ezen. bélés fölületét tiszta timföldnek oly mennyiségével porozzuk be, hogy a megpuhult tűzálló agyaggal vegyülvén neutrális vagy kissé bázikus, kovasavas timföldet képezzen, mely alkáliákat nem tartalmazó alakjában a legnehezebben ömleszthető meg. Ennek megtörténtével a hőmérsékletet fokozzuk és porított kovasavas timföldnek a részletezett módon képezett alaprétegen való petyhesztése útján a belső bélést létesítjük úgy, amint az a kovasavas bélések készítésénél szokásos. Szükség esetén a porított kovasavas timföld, petyhesztésének lehetővé tétele céljából, kevés alkáliával keverendő össze. A kívánt vastagságú bélést oly kovasavas homokból, jó minőségű tűzálló agyagból és timföldből álló porított keverék segélyével is létesíthetjük, mely nagyjában neutrális vagy bázikus terméket szolgáltat ; ebben az esetben a könnyebben megömleszthető tűzálló agyaga keverék többi alkatrészének oldószere gyanánt hat úgy, hogy azok vegyülni és a leghőállóbb, kovasavas timföld-bélést létesíteni képesek, mely alkáliákat vagy egyáltalján nem vagy csak gyakorlatilag elhanyagolható mennyiségben tartalmaz. A megömlesztett salakok célszerűen hasonlóképpen bélelt üstökben készíthetők, ámbár ezen célra igen alkalmasak a grafittal bélelt üstök, amennyiben a grafitbélés egyrészt a salakkal szemben igen tartós, másrészt igen nagy hőmérsékleteket bír ki. Kovasavas mészből vagy mágnéziumból álló salakok alkalmazása esetén ügyelnünk kell a szónsavnak a bázikus alkatrésztől való teljes kiküszöbölésére, mert különben a salak oxydálóan hatna az acélalkatré-