53326. lajstromszámú szabadalom • Mechanikus vonóberendezés citerák, hegedűk és más húros hangszerek számára

- 2 — húzószalag gyanánt, csak a (b) vonón helytállóan ágyazott két (11, 14) görgőn fut, míg a lazábban tartott (bl) szőrszálak a rugalmas (12, 13) görgőkön vannak vezetve, melyekre a (b) szalag nem fejthet ki húzást. A (B) vonó az (R) görgőtartón helytállóan vagy (c)-nél forgathatóan elrendezett (R2) keretben hosszirányban eltolhatóan van elrendezve és a (zl, z2) zsinórhuzalok segélyével ide- és oda húzható, illetve a játszandó húrokra állítható; a zsinórhuzalok (o)-tól, illletve (p)-től az (r, r) görgőkön át a taposóberendezéshez vannak vezetve és az utóbbiról működtetnek. A taposóberendezés rendszerint két (Pl, P2) taposóval van ellátva, melyek közül a jelen esetben például a (Pl) taposó főleg az ide- és oda menő vonómozgás létrehozására szolgál és a (P) kart tartja, melynek fölső vége a (b) szalag vonórészeivel van összekötve. A második (P2) taposó a jelen esetben arra szolgál, hogy a (B) vonó a (zl) és (z2) zsinórhuzalok segélyével minden egyes 5 húr játszására beállíttassék és a vonószalag a (z3, z4) zsinórhuzalok segélyével erősebben vagy gyöngébben szoríttassák a mindenkor játszandó húrhoz. E célra ez a berendezés olymódon van foganatosítva (2. ábra), hogy a (t) taposódeszka a rajta nyugvó láb segélyével úgy a vízszintes (20) tengely, mint a deszka (22) alátétjéről, az utóbbira merőlegesen fölfelé nyúló (23) csap körül oldalt forgatható. A (22) alátét a hozzá csatlakozó (21) kettőskar segélyével szilárd összeköttetésben áll a (20) tengellyel, miért is az utóbbi forgásaiban résztvesz. A (zl, z2) zsinórhuzalok alsó végeikkel a (21) kettőskaron a (20) tengelytől bizonyos távolságban vannak megerősítve. A taposónak a (20) tengely körül való forgatása által tehát a forgásirányhoz képest az egyik vagy a másik (zl, z2) zsinór meghuzatik és ezáltal a (B) vonó az egyik vagy a másik irányban beállíttatik. Hogy a vonószalag feszültsége a beállításnál változatlan maradjon, az (R) görgőtartó (Rl) karja a rugalmas (R3) csukló körül forgathatóan lehet elrendezve. A (z3, z4) zsinórhuzalok az (R2) keret (q) végpontjától (rl, r2, r3) görgőkön vannak átvezetve és a (22) alátét (24) hosszlécéhez vannak erősítve. Ha a (t) taposódeszkát a rajta nyugvó lábbal a (23) csap körül az qgyik vagy másik irányban oldalt forgatjuk, akkor a (z3, z4) zsinórok egyike vagy másika segélyével az (R2) keret a (B) vonóval együtt a magassági irányban beállíttatik és a (b) vonószalag erősebben vagy gyöngébben az (5) húrhoz szoríttatik, miáltal a húrokon erősebben vagy gyöngébben (forte, piano) játszunk. A (z3) és (z4) zsinórhuzalok által azonban zenei hatások létrehozására más elemek, mint például hangmérséklők is működtethetők. Ezenkívül a zsinórhuzalok a forte-piano játék létesítése helyett a (B) vonó vízszintes beállítására is fölhasználhatók, illetve a (24) léctől (3. ábra) az (r3, r2, r) görgőkön át a vonó (o, p) pontjaihoz vezethetők és itt megerősíthetők. Ennél az elrendezésnél a (zl, z2) zsinórhuzalok el-I maradnak és ha azután például a (P) húzó! emeltyű (Pl)ről (P2)-re vitetik át, akkor j egyedül a (P2) lábitóval függélyes forgatás által a vonószalag működtethető és a (t) taposódeszka oldalforgatása által a vonó beállítható. Ugyanez vonatkozik (Pl)-re, a húzózsinórok és a (P) emeltyű megfelelő elrendezése mellett. Hogy azonban ezzel a (B) vonóval egyidejűleg két húrnál több is játszható legyen, a fölső (11, 14) görgők beállíthatók lehetnek úgy, hogy a görgőknek kifelé való beállítása által a (b) vonalszalag egyidejűleg több (5) húrhoz fektettetik. A görgők ezen beállítása például a (Pl) taposóról alkalmas zsinórhuzalok segélyével eszközölhető. A tartós akkordjáték azonban olymódon is lehetővé tehető, hogy például a (B) fővonó mellett egy második vonószalagos vonó rendeztetik el, mimellett mindegyik vonó csak egy-egy a (P2) taposóhoz hasonlóan berendezett és húzóemeltyűvel ellátott taposóval van összekötve a vonómozgatás és a vonóvezetés céljára úgy,