53321. lajstromszámú szabadalom • Gép forraszanyagból készült karimával szegélyezett kupakok előállítására
— 3 -datának kellően meggörbített részeiben nyugszanak. A (15) tengelyt a (22) excenter veszi körül, mely a (21) csavarfej segélyével működtethető, mely egy föl nem tüntetett fogasrud közvetítésével hat az excenterre. Ezen fogas a rudat a két egymáshoz csavarolt részből álló (23) keretnek egyik része hordja. Ha a csavarfejet elforgatjuk, akkor a fogasrud eltolódik és a maga részéről a <23) keretet és a (22) excentert elforgatja, miáltal a (10) henger a (11) hengerhez képest elállíttatik. Az (52) haránttoldattal egy föl nem tüntetett, meghajlított penge van összekötve, mely akként szorul a (10) hengerhez, hogy a fémszalagnak a hengerhez való •odatapadása meg van gátolva. A (10, 11) hengereket hordó tengelyek megfelelő meghosszabbításokkal bírnak és kellő (föl nem tüntetett) szerkezeti elemek, pl. fogaskerekek segélyével egymáshoz képest ellenkező irányokban, egyenletesen forgattatnak; a (10) hengernek említett elállítására való tekintettel a (15) tengely azzal nincsen mereven összekapcsolva. A (14, 15) tengelyekkel a (38, 39) kilincskerekek (1. ábra) vannak összekötve, melyek egymáshoz képest ellenkező irányú fogakkal vannak ellátva. Ezen kerekeknek agyain a [(35, 36) fogaskerekek vannak elrendezve, melyek kerületeinek egy részén nincsenek fogazva és melyeknek átmérője nagyobb, mint a (38, 39) kilincskerekeké. A (35, 36) hajtókerekek mindegyike a kilincskerekek fogai mentén meghajlított (40) toldatta] van ellátva. A (14) tengelyre az ezen célból átfúrt (41) kar rátolva, melynek fölső végére a (42) kilincs van elforgathatóan fölerősítve; ezen kilincs rúgóhatás alatt a (38) keréknek fogaival kapcsolódik, ha a kilincset a (35) fogaskeréknek görbületi toldata vissza nem tartja. Célszerű továbbá oly szerkezetről gondoskodni, mely a (42) kilincset a (20) pecek közvetítésével a (38) kerékből egészen kikapcsolja. Hasonlóképpen a (15) tengelyre az ugyancsak furattal ellátott (46) kar van lazán föltolva, mely fölső végén, a rúgóhatás alatt álló, a (39) kerék fogaival együttműködő (47) kilincset hordja. A kilincskerekeknek fogai és az azokkal kapcsolódó kilincsek azonosan vannak kiképezve, csakhogy egymáshoz képest ellenkező irányban elrendezve. A (41, 46) karokat egy kapcsoló vagy hajtórúd köti össze egymással, melynek közepén egy forgáscsap jár át. Ezen csap az (50) emeltyűvel van összekötve, mely a gép főtengelyétől kapja hajtását. A főtengely forgása közben az (50) emeltyű ideoda leng és a (14, 15) tengelyeket 'elforgatja, ha a (42, 47) kilincsek a (38, 39) kerekekből nincsenek kikapcsolva, a mi, az alább részletezendő módon, a fémszalag feszültségétől függ. A (9) huzal, a (8) csévéről való lefejtődése után egy, a (17) öntvényre fölerősített csövön vezettetik át, majd a (10) henger (2. ábra) alatt tovább, a (10, 11) hengerpár közé vezettetik, melyet az a laposra hengerelt (9a) szalag alakjában hagy el. Lehet a (10) hengert, ha kívánatosnak mutatkozik, megfelelő fürdőben járatni. A (9a) szalag már most a (4) oszlopra erősített csapágyakban járó (55) korongon, majd az (56) korongon fut, mely egy lengő keretben van ágyazva. Innen a szalag a (4) oszlopnak fölső részein elrendezett további (57) korong felé mozog, majd a lapos (38) vezetéken halad át, melyet célszerű keményített acélból készíteni és mely több lapos, négyszögletes nyílással bír, melyeknek szélessége a szalagéval majdnem egyenlő. A szalag azután a (64, 65) hengerek közé (4. ábra) és végül a tekercsképező (6) fejbe (1. ábra) jut. A (9a) szalag feszültsége a következőképpen szabályoztatik: Az (56) korong egy lengő keretnek fölső végében van ágyazva, mely keret az (59, 60) karokból áll. A (60) kar egy, a (17) öntvényen elrendezett csapon lazán van ágyazva, mig az (59) kar (1. ábra) a (36) fogaskerékkel szilárdan van összekötve. A (35) fogaskeréknek agyára a (61) lemezrűgó van föltekerve, melynek szabad végével a csavaralakú (62) rúgónak egyik vége
