53311. lajstromszámú szabadalom • Kétfolyadékos galvánelem

Megjelent li'll. évi szeptember hó 19-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 58811. szám. VII/i. OSZTÁLY. Kétfolyadékos galvánelem. HESSELN VILMOS JÁNOS KERESKEDŐ ARNHEIMBEN. A bejelentés napja 1910 november hó 17-ike. Elsőbbsége 1910 iebruár hó 11-ike. Jelen találmány kétfolyadékos galvánelemre vonatkozik, mely elektróda gyanánt szolgáló széndiafragmával bír. A találmány célja az, hogy a diffúzió a két elektrolit között az elem mindenkori szükségletéhez, azaz a mindenkori áramelvezetéshez képest önműködően megfelelővé tétessék és a nyugalmi állapotban lehetőleg megszüntettessék. Ez a találmány értelmében azáltal történik, hogy az elektrokémiai munka által képződő meleg gázok és gőzök az elektrolitfolyadékra ható nyomásfeszültségek előállítására használtatnak. A gázoknak és gőzöknek ez a felhasználása önmagában, vagy a diafragma falaihoz fekvő vagy a betétek között lévő kapilláris anyaggal kapcsolatban történhetik. A találmány a csatolt rajzon két kiviteli alakjában van föltüntetve és pedig az 1. ábra azt a berendezést mutatja, melynél a nyomás és vákuum önmagában használtatik föl, mig a 2. ábra oly elemet tüntet föl, melynél az elektrolitfolyadék diffúziójának szabályozására a nyomáson és vákuumon kívül kapilláris hatások is alkalmaztatnak. Mindkét kiviteli alaknál (a) jelöli az elem külső tartányát, (b) a széndiafragmát (mely egyidejűleg elektródát képez), (c) a cinkből, vasból, alumíniumból vagy más alkalmas fémből álló elektródát (d) a fedelet és (e) az utóbbinak záródugóját. Az 1. ábra szerint a szénnel légmentesen összekötött födélén egy cső- vagy szekrényalakú, célszerűen üvegből, celluloidból, agyagból vagy szénből vagy hasonló anyagból álló (f) toldat van alkalmazva, mely az elektrolitokba többé vagy kevésbbé mélyen bemerül. Az áramelvezetésnél és pedig főleg a szónfalon fejlődő meleg gázok az (f) toldat és a (b) széntest között fölemelkedik, a folyadékot itt lenyomják és az (f) toldaton belül a folyadéknak egészen körülbelül a (h) vonalig való fölemelkedését okozzák, ami az áramelvezetés és az ezáltal okozott többé vagy kevésbbé erős gáz- és hőfejlesztés mértékében gyorsabban vagy lassabban történik. Minthogy e nyomóhatás folytán a belső folyadékfelszín magasabban áll a fémelektródát körülvevő folyadék fölszínénél, ennek folytán a szénben levő folyadék ezen túlnyomás folytán többé vagy kevésbbé gyorsítva és a mindenkori szükségletnek megfelelően lép át, illetve diffúziót végez. Mihelyt az áramvezetés részben vagy egészben megszűnik, a gáz- és hőfejlődés is részben vagy egészben megszakíttatik, ami