53309. lajstromszámú szabadalom • Villamos erő útján működtetett jelzőkészülék

paszkodik, (12') másik vége pedig az (1) tokhoz akasztott (14) rugóval áll összeköttetésben. Az (1) tokban megerősített (15) ütközőszög határolja a zárókilincs (12') végének egyik irányban való mozgását. A (13) záróemeltyű egy kétkarú emeltyű s a (16) í csap körül elforgatható (17) emeltyűvel áll összeköítetésben, továbbá egy, ez utóbbiba beakasztott (18) rúgó hatása alatt a (12) zárókilincshez szoríttatik. A (13) emeltyűn a (13') és a (13") kampók vannak alkalmazva, melyek közül a (13') a (7, 8, 9 és 10) csapok valamelyikével áll összeköttetésben, míg a (13") kampó a (12') emeltyűkarhoz támaszkodik oly módon, hogy a (13) emeltyűnek lefelé történő mozgásakor a (12) zárókilincs csapja körül az óramutató forgásával egyező értelemben elfordul. A (17) emeltyűt az (1) tokba akasztott (19) tekercsrúgó állandóan fölfelé húzni törekszik. Az (1) tokban a (3) és (4) hengerek közt a teljesen burkolt (20) elektromágnes van megerősítve, melynek horgonya (21) szabad végén a (22) emeltyűt hordja s ennek egyik vége a (23) helytálló csap körül elmozgatható (24) támasztókarhoz csatlakozik, másik vége pedig a (25) horog segítségével a (17) emeltyűvel áll összeköttetésben. A (4) henger üreges belsejében tengelye körül a (27) tekercsrúgó van elrendezve, melynek egyik vége a hengerrel, másik vége a henger tengelyével áll szilárd összeköttetésben úgy, hogy a hengernek egy bizonyos értelmű elforgatásánál a (27) tekercsrúgó megfeszül s a henger másik irányú elforgatásánál ismét kirúgódik. Az elektromágnes közvetlen, vagy dugókontaktus útján a (28) áramvezetékkel áll összeköttetésben, mely a (29) átkapcsolóhoz jön. Innen az áram a készülék elektromágnesébe a jármű «oda»-meneténél a (30) kontaktus csavar útján közvetlen jut, míg a «vissza»-menetnél az áram a (31) kontaktuscsavaron keresztül először a (32) ellenálláshoz s csak azután, tehát gyöngítve jut a készülék elektromágnesébe. Ha több készüléket egyidejűleg alkalmazunk, akkor ezeket a (28) áramvezetékhez csoportosan, vagy külön-külön kapcsolhatjuk be (4. ábra). A készülék elektromágnesének tekercselése és nagysága természetesen függ a rendelkezésre álló áram természetétől; a készülék áramfogyasztása azonban nem haladja meg egy 10 gyertyafényű közönséges szénszálas izzólámpa áramfogyasztását. A készülék működési módja a következő: Tegyük föl, hogy a készüléket «oda»menetnél használjuk, amikor is a (29) átkapcsolót úgy állítjuk be, hogy a (30) kontaktuscsavarral érintkezik. Ekkor az áram minden, a (28) vezetékkel összekapcsolt készülékbe megy, az elektromágnest gerjeszti s ennek (20) horgonyát behúzza. A húzóhatás a (17) emeltyűre megy át s ennek i következtében a legfelsőbb (nyugalmi) helyzetében lévő (13) záróemeltyű legalsó helyzetébe kerül. Az áram megszakításakor viszont a (17) emeltyű (16) forgáscsapja körül a (19) tekercsrúgó hatása alatt nyugalmi helyzetébe, fölfelé húzatik. A (17 és 13) emeltyűknek lefelé való mozgásakor a (13') kampó annyira mozog lefelé, hogy még mielőtt a (13") kampónak a (12) zárókilincsről való lepattanása folytán a (10) csap szabaddá válnék, a (7) csapot megakadályozza abban, hogy a «vissza»-menet irányában mozoghassék el, amennyiben a (7) csap a (13') kampóhoz szorul. A (13) emeltyűnek, illetőleg a (13') és (13") kampóknak további lefelé való mozgása közben a (12) zárókilincs a (14) tekercsrúgó hatása alatt ismét a (15) szög által határolt nyugalmi helyzetét foglalja el. Ha a (13') zárókilincs a (3) hengerrel szilárd összeköttetésben álló (7) csapot a (8) csapnak a rajzban föltüntetett helyzetéig lehúzta, akkor a (7) csap egy negyedfordulatot tett meg s a jelzésekkel ellátott szalag a (6) segédhengereken át vezetve a (4) hengerről letekercselődött. Ugyanekkor a (27) tekercsrúgó megfeszült s így a jelzőszalagot feszesen tartja. A jelzések a (2) jelzőablaknál jelennek meg. Ha a (7) csap a (8) csapnak a rajzban föltüntetett helyzete alá kezd sülyedni, akkor a (9) csap a (12) zárókilincs alatt a (10) csapnak a rajzban föltüntetett helyére siklik, s hogyha az áram megszűnik s a (19)