53285. lajstromszámú szabadalom • Berendezés malátadara előállítására a sörcefre előállítás újabb eljárásai számára

ismeretes, hogy az első átvezetés után a keletkezett lisztet szitálják, a dercéket és tönkölyt egymástól elválasztják és a kettőt egyszeri földolgozásnak vetik alá. Mindezen kezelési módok azonban nagy fölületű tönkölyrészecskék előállítását célozzák, mely célnak aztán a maganyag tökéletes kihasználását alárendelik. A találmánybeli berendezés működési módja teljesen ellentétben áll a fönt leírt folyamattal, amennyiben nincsen tekintettel íí tönkölyrészek nagy fölületére és a lisztek és dercék lehető legjobb kihasználására törekszik. Ezen oknál fogva a tönkölyhöz esetleg hozzátapadt maganyagrészecskéket különválasztja, hogy a tönkölyt lehető tiszta állapotban kapja. Hogy a tönkölynek szétaprítása mily fokú, az teljesen közömbös. Továbbá a tönkölyök átvezetésének száma korlátlan. Az átvezetés tisztán a tönkölylyel történhetik, vagy pedig a dercékkel együttesen, aszerint, amint azt az illető sörgyártási eljárás megkívánja. Az új berendezésnek három hengerpárral dolgozó kiviteli alakja a mellékelt rajz 1. ábráján van bemutatva. A maláta ismert módon a vezető hengereken át az (1 és 2) hengerekre kerül; az •első átvezetés ezeken át eszközöltetik, az itt végbemenő elődarálás után a maláta az {I) szitára kerül. Ezen szita a keletkezett lisztet kiválasztja i és a visszamaradt darát, mely durva dercéből és tönkölyből áll második átvezetés céljából a (3. és 4.) hengerpárra vezeti. A dercék itt szétapríttatnak, a tönkölyök a hozzátapadt magrészecskéktől megszabadíttatnak és az első átvezetés folyamata megismétlődik, vagyis a keletkezett liszt (szekunder liszt) a (II) szita által fajtáztatik. Ezen szita egyidejűleg a szétaprítótt dercét a tönkölytől is elválasztja; ez utóbbit a kitorkoló nyíláshoz a dercéket pedig a harmadik hengerpárra (5. és 6. henger) vezeti. Az alatta elrendezett (III) szitálóberendezés azon tönkölyrészecskék kiválasztását célozza, melyek a harmadik átvezetésnél való darálásnál felszabadultak és a dercékhez keveredtek. Ezen tönkölyrészek a (II) szitából jövőkhöz adagolhatok. A (III) szitán keresztül eső finóm dercék a kibocsátó csatornán át elvezettetnek. A (III) szitálóberendezés természetesen elmarad azon esetben, ha az utóbb említett részeknek a dercéktől való elválasztása az egyes sörgyártási eljárásoknál nem szükségeltetnék. Ezen berendezésnél, mire már előbb utaltunk a 4. eset részére azon jelentékeny előny is mutatkozik, hogy a finom dercék főleg azon endosperma részecskékből'vannak összetéve, melyek (mint a csúcsok részecskéi is) az oldásnak ellenállnak, mert a jól oldható endosperma részek a maláta törésénél természetesen legkönnyebben mennek át lisztformába és főleg a primér és szekundér lisztet képezik. A kemény dercék oldása ezek után a harmadik átvezetésnél következik be. Itt az aprítás az alkalmazásban lévő főző vagy derítő eljárásnak megfelelőeu eszközöltetik, A cefreszűrő alkalmazása mellett annyira mehetünk, hogy a dercéket liszt alakban kapjuk, míg a 4. pont alatt megadott eljárásnál a derce mint olyan megmarad és csakis ezen dercék elkülönített leadásáról van szó, anélkül, hogy az még tovább apríttatnék. A 2. ábrán darálószék van föltüntetve ugyanoly szerkezettel és működéssel, mint az 1. ábrán föltüntetett, csak azon eltéréssel, hogy az első és második átvezetés is-i mert módon három hengerrel képeztetik első átvezetés az (1. és 2.) hengeren, második átvezetés a (2. és 3.) hengeren. A szitaberendezés ugyanúgy működik mint az 1. ábrán. A mellékelt rajzon az (A)-val jelölt nyíl, a tönkölyök útját a (B)-vel jelölt nyíl a finom dercéét, a (C) nyíl a szekundérlisztét és a (D)-vel jelölt nyíl a primérliszt útját adja meg. SZABADALMI IGÉNY. Malátadaráló három vagy több darálójárattal, azáltal jellemezve, hogy az összes daráló járatok, amelyek mindegyike egy vagy több hengerpárból áll, egymás mögött vannak elrendezve és a darálójáratok között, illetve mögött szitáló- és ve-