53275. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés épületfák, távirdaoszlopok és vasúti talpfáknak olajjal való impregnálására

— 3 — olajat pedig az (i) csővezetéken keresztül az olajtartányba vezetjük vissza. Ezen utóbbi berendezés azonban csak az üzemben előforduló esetleges és nem könynyen elkerülhető figyelmetlenségek okozta szabálytalan működés elkerülésére van szánva, normális körülmények között a leírt kétszeres evakuálás, továbbá a (G) olajelválasztó és az (E) vákuumkiegyenlítő alkalmazása folytán az (A) impregnálókazánból egyáltalán nem távozik el olaj. A fűtőkészülék az 5. ábrán látható módon két U-alakú vaskoszorúból áll. amelyek lecsavarolható födelekkel vannak elzárva és amelyek között fűtőcsövek vannak köralakban elrendezve, még pedig vagy a 6. ábrán látható módon egy sorban, vagy pedig a 7. ábrán látható módon két sorban. Az egyik oldalon gőzt vezetünk be, a másik oldalon pedig a kondenzvizet bocsátjuk le. Ha a (B) fűtőkazánról (1. ábra) a (k) födelet lecsavaroljuk, úgy az egész (K) fűtőkészüléket eltávolíthatjuk és a fűtőcsöveket kényelmesen tisztíthatjuk. A fűtőkészülék működése alkalmával a forró olaj először a (C) összekötő csövön emelkedik föl, mielőtt azonban az impregnálókazánba lépne, az (M) szivattyú segélyével (2. ábra) az (1) csővezetéken keresztül a (C) összekötőcsőből kiszívjuk és az (m) csővezetéken keresztül az (A) kazán fölső részébe nyomjuk, ilymódon a kazánba mindenütt egyenlő olajtemperaturát érünk el. Ezen mesterséges olajcirkuláeió úgy vákuum, mint pedig túlnyomás mellett foganatosítható. A leírt eljárás által elért eredmény még lényegesen fokozható olykép, hogy a fa fölmelegítésével egyidejűleg komprimált levegőt vezetünk az impregnálókazánba úgy, hogy a kazánban a melegítő folyamat vége felé a túlnyomás 1-6 atm.-ig emelkedjék. Ilykép a fát körülbelül 130° C hőmérsékletre hevítjük anélkül, hogy abból vízgőz távozhatnék. Ha már most a forró olajat lebocsátjuk, — amit a komprimált levegő segélyével gyorsíthatunk, — és az evakuálást megindítjuk, úgy rendkívül erélyes gőzfejlődés, illetőleg nedvességelvonás következik be, amihez a fölhevített fa adja fölhevített víztartalmával együtt a szükséges gőzösítési meleget. Bizonyos túlnyomást akkor is elérünk, ha a fának az olajfürdőben való melegítését rendes légköri nyomás mellett kezdjük meg. Ugyanis mihelyt a nedves fa melegedni kezd, a fából vízgőzök fejlődnek, amelyek zárt impregnálókazán esetében nem távozhatnak el, hanem a kazánban fokozatosan fölszaporodnak és ezzel a nyomás növekedését idézik elő. A túlnyomásnak a jelzett két módon való létesítése között csak az a különbség van, hogy sűrített levegő ^bevezetése esetén a nyomás gyorsabban növekedik és így a túlnyomás mindig magasabb lesz, mint amilyen a fában lévő víz forrpontjának megfelel és így ez a nyomástöbblet megakadályozza, hogy a fa melegítése alatt vízgőzök fejlődjenek. Ellenben ha nem alkalmazunk sűrített levegőt, akkor ez a nyomástöbblet hiányozni fog és a fából bizonyos határig vízgőzök fejlődhetnek. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Javítás faimpregnáló berendezéseken, azáltal jellemezve, hogy az evakuáló-vezetékbe az impregnálókazán és a hűtőkészülék közé az olajnak a hűtőkészülékbe való tovaragadtatását meggátlandó, tetszőleges szerkezetű olajelválasztó van iktatva. 2. Javítás faimpregnáló berendezéseken, azáltal jellemezve, hogy az evakuálóvezetékbe a hűtőkészülék és a légszivattyú közé a légszivattyú löketváltozásai folytán az impregnálókazánban előálló nyomásingadozások kiegyenlítése céljából egy nagy térfogattal biró zárt edény alakjában kiképezett vákuumkiegyenlítő van iktatva. 3. Javítás faimpregnáló berendezéseken, azáltal jellemezve, hogy a hűtőkészülékkel kapcsolatban egy atmoszférikus nyomás alatt álló külön olajelválasztó van elrendezve, amelybe egy szivattyú segélyével szállíttatik be az^olajvízkeverék a hűtőkészülékbői. 4. Javitás faimpregnáló berendezéseken, jel-