53253. lajstromszámú szabadalom • Rúgós kapcsolás kétrészű járművek számára kúposan alakított horoggal s ezt szorosan befoglaló füllel
Megjelent li>ll. évi szeptember hó 7-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 58253. szám. XX/a. OSZTÁLY. Rugós kapcsolás kétrétegű járóművek számára kúposán alakított horoggal s ezt szorosan befoglaló füllel. C. D. MAGIRUS CÉG DUNA/M ULMBAN. A bejelentés napja 1910 november hó 8-ika. Elsőbbsége 1909 december hó 6 ika. A jelen találmány lényegét az teszi, hogy a kapcsolatot létesítő horog fölfekvési íölületét domborúan alakítjuk. A találmánynak megfelelő kapcsolás az 1. ábrán oldalnézetben, a 2. ábrán pedig fölülnézetben látható, míg a 3. és 4. ábrák a horgot elölnézetben tüntetik föl normális, illetve a járóművek hosszanti tengelye körül elfordított helyzetében. A (b) fül által szorosan körülvett (a) horog hátulsó (c) részének (d) fölülete domborúra van kimunkálva, s maga a horog a vízszintes (e) csap révén csuklósan a (g) rúgó (f) orsójához van kötve úgy, hogy a (g) rúgó, amely egyfelől a helytálló (h) csapágyban foroghatóan ágyazott (i) hüvelynek feszül, a tetszőlegesen beállítható (k) csavaranya közvetítésével a horgot domborúan alakított (d) fölületével az (i) hüvely sík (1) homlokfölületéhez szorítja. Az (f) orsó elülső része négyszögletes, minek folytán a horog elforgásakor a megfelelően' alakított (i) hüvely is veleforog. Ezen elforgásnak határt szabnak az (i) hüvelynek a helytálló (h) csapágyba ütköző (m) nyúlványai. Az (n) csavaranya az (f) orsón arra való, hogy segítségével az (a) horognak (e) csap körül való elforgását, tehát az összekapcsolt kocsik mozgékonyságát kerekeik tengelyei körül tetszőlegesen korlátozzuk, ami akként történik, hogy a kocsirúd bizonyos mértékű fölbillenésénél az (n) csavaranya az (i) hüvely (o) nyúlványának ütődik. Ezen korlátozást az ín) anya mellőzésével oly m,óaon is elérhetjük, hogy a (g) rúgót akként alakítjuk, hogy menetei a rúd bizonyos mérvű fölbillenésénél egymásra szoruljanak. A horog normális állásában annak domború (d) fölülebe a sík (l) fölfekvési fölülettel (p) vonal mentén érintkezik; a horog s a kocsirúd eközben vízszintesén állnak. Ha azonban a rúd föl- vagy lefelé mozog, az érintkezés vonala is folytonosan változik s vagy magasabban lesz (p)-nél [a horog pontozva rajzolt helyzetében pl. (q)ban], vagy mélyebben. A rúd kibillenése közben tehát a rúgóerő emelőkarja folytonosan változik. Maga a rúgóerő a kocsirúd kibillenéséiiek nagyobbodásával szintén növekedik, minthogy az (e) csap ekkor az (i) hüvely (1) homlokfölületétől eltávolodik.
