53242. lajstromszámú szabadalom • Indító készülék nyomás alatt álló szivattyúk és kompresszorok számára

— 2 — és így a kompresszort ellátó mótor normális fordulatszámmal jár, akkor egy további pótkontaktus által, mely a mótor fordulatszámát már nem változtatja meg, ugyanazon fővezetékbe párhuzamosan iktatott (k) solenoid árammal láttatik el, melynek magjával a kompresszor indítószelepeihez vivő (g) vezeték (e, él) zárótolattyú áll összeköttetésben úgy, hogy az (i) szelep alatt oly hosszú ideig lévő nyomólevegő az előbb említett (e, él) szelepen és (b) nyomásszabályozón keresztül eltávozik. Ezután a kompresszor ismét képes friss levegőt beszívni és ezáltal a most már teljes fordulatszámmal futó elektromotort megterhelni. Az 1. ábrán (b) a nyomásszabályozót (a) ennek szabályozó dugattyúját jelzi, melynek dugattyúrúdja a főkontaktussai áll kapcsolatban ; a nyomásszabályozó (c) vezetéke a szívócsőyel áll összeköttetésben. A (8) szívócső (1) mellékvezeték, a (b) nyomásszabályozó pedig (a) mellékvezeték révén egy kettőstolattyús (f) segédszeleppel áll összeköttetésben, melynek (e, él) tolattyúja az (i) kompresszor indítószelepéhez, illetőleg ennek (h) fődugattyújához vezető (g) csővezetéket felváltva kapcsolja össze a (d) és (1) segédvezetékekkel, még pedig (d) vezetékkel a (c) szívó vezetékben minimális nyomása mellett és az (1) vezetékkel a szívóvezetékben a beállítható maximális nyomásig terjedő növekedő nyomás mellett köti Ö3sze. A készülék működési módja ez esetben a következő: Ha a vezetékben urakodó nyomás a megengedett iegnagyobbra hágott, akkor a nyomás a (b) nyomás szabályozó (a) dugattyúját legmagasabb állásába szorítja (1. ábra). Az (a) dugattyú rudazata a szivattyút hajtó elektromotor (t) főkapcsolóját ismert módon átkapcsolja és ezáltal a motort megállapítja. A (c) csővezetékből a nyomó levegő most az (a) •dugattyú alatt (d) csövön az (f) segédszelep (e, el) dugattyújának (el) része alatt ennek (e2) gyűrűsterén, továbbá a (g) csövön át a kompresszor (i) szívószelepének (h) dugattyúja alá jut. Ekkor a kompresszor üresen jár. Az elektromotor (f) főkapcsolójának átkapcsolója azonban (k) selenoidot, mely az (e, el) tolattyút befolyásolja, áram nélkül hagyja, mely erre az (e, el) tolattyút leejti (1. ábrán teljes vonallal rajzolt helyzetbe). Ebben a helyzetben a nyomólevegő teljes nyomással hatol keresztül az (1) csővezetéken, az (e, el) tolattyú (e2) gyürúterén és a (g) C3övön a kompresszor (i) szívószelepének (h) dugattyúja alá úgy, hogy ez a szelepet fészkéről fölemeli. Ennek következtében úgy a mótor, mint' a kompresszor megáll. Mivel a kompresszor ekkor már nem dolgozik és újabb nyomólevegőtömegeket nem ad le, a (c) csőben a nyomás a nyomólevegő felhasználása következtében rövid idő alatt a minimumra csökken. Ezen minimális nyomás következtében az (a) dugattyú lesülyed és végül a 2. ábrában pontozott vonallal jelölt helyzetet foglalja el úgy, hogy a levegő a (d) csövön keresztül eltávoznék és a szívószelepet munkahelyzetbe szabadítaná föl, ha nem volna ott az (f) segédszelep, mely a (g) légvezetőcsöveket még elzárva tartja, mivel az (e, el) tolattyú még mindig megtartja az 1. ábrán, teljes vonallal jelölt helyzetet. Az (a) szabályozó a dugattyúnak ezen alsó helyzetében a főkapcsoló ismét bekapcsoltatik úgy, hogy az elektromotor megkezdi mozgását, mimellett azonban aá (i) szívószelep még mindig nem kezdheti meg munkáját, mert még mindig legalsó helyzetét foglalja el. (A 2. ábrán pontozott vonallal jelölve.) Az (f) szeleppel összekötött (k) solenoid segédkontaktusa (3. ábra) (p) csak akkor fog záratni, ha az indító a legutolsó kontaktusra már megérkezett; ekkor a (k) solenoid gerjesztetik, az (e, el) tulattyú fölemelkedik úgy, hogy a (h) dugattyú alatti nyomás (g, d) csővezetéknek a küllevegővel való összeköttetése révén megszűnik az (i) szívószelep visszaesik ülésére és így ismét lehet a (v) csőtoldaton át kívülről levegőt beszívatni. Az 1. ábrán föltüntetett (d, e2, g) közlekedő csővezetéknek az a célja, hogy az (i) szívószelepnek . ülésére való lesülye-