53235. lajstromszámú szabadalom • Futóköpeny kerékabroncsokhoz
Megjelent 1911. évi szeptember hó 7-én. MAGY. gta. KIR. SZABADALMI L BG HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 53235. szám. XX/c. OSZTÁLY. Futóköpeny kerékabroncsokhoz. BARKER JOHN CHARLES MÉRNÖK LEEDSBEN. A bejelentés napja 1910 májas hó 20-ika. Elsőbbsége 1909 május hó 21-ike. Jelen találmány tárgya futóköpeny kerékabroncsokhoz, mely különösen motoros erővel hajtott járműveknél alkalmazható. Ha a légtömlők a szokásos kiképzésű futó köpenyeknél erősen felfuvatnak, a kerékabroncsra átvitt lökések nem fogatnak föl oly tökéletesen, mint az esetben, ha a légabroncsban levő levegő feszültsége tetemesen kisebb volna. A futóköpeny erősen megfeszített futó felülete a sűrített levegő magas nyomása esetén sokkal jobban van kitéve a szakadások vagy beszúrások veszélyének, mintha a feszültség kisebb. Jelen találmány ezen hátrányokat kiküszöböli, illetve tetemesen csökkenti azáltal, hogy a légtömlő és a futó fölület között külön, ki nem tágítható betét van elrendezve, miáltal oly tér keletkezik, melyet rugalmás anyaggal töltünk ki, hogy a futóköpeny rendes alakját megtartsa és a kocsiteher súlya alatt deformálódhassák. A találmány tárgya a mellékelt rajzon példakép vett foganatosítási alakjában keresztmetszetben van föltüntetve. A rajzon (a) a légtömlőt, (bl, b, b2) a futóköpenyt és (cl, c. c2) a kerék talpát jeleli, (dl, d, d2) a (bl, b, b2) futóköpeny belső betétje, mely gummiból állhat és belső vagy külső, illetve mindkét oldalán (e) vitorlavászonnal vagy más alkalmas anyaggal van borítva. Célszerűen az egész betét gummiból és rostaanyagból vagy gumiból és vitorlavászonból vagy hasonló anyagokból állhat, hogy ily módon az (a) légtömlő alatt ki nem tágítható betét létesüljön. A betét (dl, d2) oldalfalai majdnem a futó köpeny (bl, b2) oldalfalainak széléig érnek és vastagabbak a (d) középrésznél, mimellett úgy vannak alakítva, hogy a légtömlő felfújt állapotában a (dl, d3) és (d2, d4) oldalak szorosan odasimulnak a futóköpeny (bl, b2) oldalrészeinek belső falaihoz. A betét vastagsága úgy van megválasztva. hogy a betét és a futóköpeny belső fölülete között a (b) futó fölületnél végig majdnem azonos magasságú tér keletkezik, melybe az (a) légtömlő felfuvatott állapotánál a (d) rész a ki nem tágítható (e) anyag hatása következtében bele nem szorítható. A légtömlőben levő levegő öszszes nyomása tehát nem a futó köpeny (b) részére, hanem a betét (dl, d2) oldalrészeire és a futóköpeny (bl, b2) oldalrészeire vitetik át. Ezen nyomásnak elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy a betétet a futóköpenyen belül helyén fogvatartsa és hogy a futóköpeny (bl, b2) oldalrészeinek belső végeit feszesen odaszorítsa a
