53222. lajstromszámú szabadalom • Önműködő távbeszélő berendezés

- 3 -lökés megadása céljából áramot bocsát. A keresőkapcsoló működtetése tehát úgy történik, hogy az előfizető áramkörének zárása egy indítóáramkör zárását idézi elő, mely az előfizető vonalával összekötött [ kapcsolót megindítja és az ugyanazon vonalhoz tartozó működtető áramkört megszakítja úgy, hogy midőn a kapcsolónak a működtető áramkör sarkaival összeköttetésben álló karja az előfizető ilymódon zárt áramkörének sarkaival érintkezésbe jön, a kapcsoló megáll, mivel nem kap áramot. Minden keresőkapcsolóhoz egy segédkapcsoló vagy árammegszakító tartozik, melyet «normal» megszakítókapcsolónak nevezünk és amely rendes helyzetében az indítódrótot vagy iodítóáramkört a keresőkapcsoló mozgató berendezésével köti össze, azonban mihelyt a kapcsoló egy lépést tett, az indítóáramkört megszakítja és a kapcsolómozgató szerkezetét a különböző előfizetők vonalainak relais (i) által kormányzott működtetőáramkörrel hozza összeköttetésbe. A rajzokon minden keresőkapcsolónál egy negyedik kar és a sarkaknak egy negyedik sora is föl van tüntetve. Ezen negyedik kar és negyedik sarkcsoport azonban a keresőkapcsolónak a vonal megtalálására irányuló működésénél nem játszik szerepet, hanem csak későbbi műveletekre és más vonalakkal való interferencia megakadályozására szolgál, amint az alábbiakból ki fog tűnni. A rajzokon a kapcsolónak előnyösen használható kiviteli alakja van föltüntetve, azonban az összeköttetéseket létesítő jelen rendszernél másféle kivitelű kapcsolók is alkalmazhatók, melyek képesek arra, hogy elektromágneses úton működtetett szerkezetek hatása alatt lépésenként mozduljanak előre. Megjegyzendő, hogy az 1. és 2. ábránál a kapcsolómozgató szerkezete el van hagyva. Ezen ábrák egyszerűen az előfizetők vonalai között beszélgetés céljából létesített összeköttetést tüntetik föl. Az 1. ábra az (A) és (B) állomás összekapcsolását abban az esetben mutatja, midőn (A) a fölhívó, a 2. ábra pedig abban az esetben, midőn (B) a fölhívóállomás. Mindegyik állomás a szokásos készülékekkel, úgymint az (1) transmitterrel, (2) hallgatóval, (3) hívóharangokkal és a szokott módon (Al, A2), illetve (Bl, B2) vonalvezetékekkel van fölszerelve. Az (a) állomás (Al, A2) vezetékei egyrészt az (F) keresőkapcsoló (AlO, A20) sarkaival, másrészt pedig a (C) összekötőkapesoló (Ali, A21) sarkaival vannak összékötve. A (B) állomás (Bl, B2) vezetékei viszont az (P) keresőkapcsoló (BIO, B20) sarkaival és a (C) öszszekötökapcsoló (Bll, B21) sarkaival vannak összekötve. Az (F) keresőkapcsoló (FI, F2) karjai a (C) összekötőkapcsoló (Cl, C2) karjaival közvetlen összeköttetésben állnak. Ha (A) volt a fölhívóállomás (1. ábra), akkor az (F) keresőkapcsolónak úgy kell működnie, hogy ezen állomás (AlO, A20) sarkait vagy kontaktusait megtalálja, minek megtörténtével a (C) összekötőkapcsolónak a (B) állomás (Bll, B21) kontaktusait kell megtalálnia. Ha (B) volt a fölhívó állomás (2. ábra), akkor az (F) keresőkapcsoló úgy működik, hogy a (BIO, B20) sarkakat megtalálja és összeköttetésbe hozza a (C) kapcsoló (Cl, C2) karjaivál, mire ez utóbbiaknak úgy kell elmozdulniok, hogy az (A) állomás (Ali, A21) sarkait megtalálják. A kapcsolóié. A 3., 4. éa 5. ábrán föltüntetett kapcsoló szerkezetének rövid leírását a következőkben adjuk. Mindenekelőtt megjegyzendő, hogy a mechanismus ugyanaz marad, akár keresésre, akár pedig összekötésre szolgál a kapcsoló, csupán a kapcsolás lesz más-más, hogy föladatának megfelelhessen. A (7) tengely, mely a (8) talapzat és (9) kengyel ágyaiba van helyezve, a (24) kilincsfogakkal ellátott (6) kereket, továbbá a rugalmas (10, 11, 17 és 18) karokat hordja, melyek közül a (10, 11) karok az (F) kapcsoló (FI, F2) karjainak, illetve a (C) kapcsoló (Cl, C2) karjainak felelnek meg (1. ábra). Ezen karok egymástól el