53198. lajstromszámú szabadalom • Sebességmérő

való mozgásának csak a legutolsó részében j mozdul el egy kissé lefelé a (33) pecek, mely egyelőre azonban hatástalan. Bár a | (35) pecek minden alkalommal eltávolodik egy kissé a (34) kilincs orrától, de a (2) tolóka utánengedésénél ismét visszafekszik, mivel a (36) rúgó a (34) kilincset lenyomva tartja. Az óramű lejárásakor azonban a szarv­alakú (31) kar a 7. ábrabeli állásából a 6. ábrabelibe átmenőleg ismét közeledik a (30) pecekhez. Egyidejűleg a (37) rúgó (31) karja a (34) kilincs felé fut, A (37) rúgó a (36) rugóval készülhet egy darabból, azonban előbbinél mindenesetre erősebbnekkell lennie. Ha azonban a (31) karnak az előbb emlí­tett hozzáfutása által a (37) rúgó megfeszül, kiemeli a (34) kilincset, mihelyt a (2) toló­kára húzás gyakoroltatik és a (33) pecek a föntebb leírt kis mozdulatot végzi. Ezen kis mozdulat által ugyanis a (35) peceknek a kilincs orrára való nyomása pillanatnyi­lag megszűnik úgy, hogy a (37) rúgó fe­szültsége érvényre juthat és kiemelheti a kilincset. Mihelyt ezt megtörtént, a (28) szögemeltyű az erős (29) rúgó hatása alatt ismét a 7. ábra szerinti helyzetbe leng ki úgy, hogy a (30) pecek és (31) kar az óra­művet ismét fölhúzza. A (28) szögemeltyűnek az óramű lejárása által okozott kilengése mellett a (20) mu­tató föloldása, helyesebben a (14) menesztő és (20) mutató föloldása következik be, mindamelett oly módon, hogy csak a (14) menesztő pattan vissza a nullállásba, a (20) mutató azonban abban az állásban marad meg, illetőleg addig megy vissza, amely a menesztőnek a járásperiodus alatt elért helyzetének megfelel. Ha a sebesség ugyanaz maradt, úgy a (14) menesztő a periódus vé­gén épen eléri az előbbi periódusban állva maradt (15) pecket. Ez ekkor a (20) muta­tónak pillanatnyi föloldása mellett egysze­rűen helyén marad, mivel a (15) pecek tovább, mint a menesztőig nem mehet vissza. Emelkedett azonban a sebesség és a (14) menesztő a (15) pecket előre vitte, akkor a (20) mutatónak föloldása mellett természe­tesen az előbbi eset ismétlődik: a (20) mu­tató egyszerűen helyén marad. Csak akkor, ha a sebesség csökkent, tűnik föl egyálta­lán a (20) mutató föloldása: annyira pattan vissza, míg a (15) pecek a (14) menesztőre ismét fölfekszik. Ezen hatások elérésére a (20) mutató menetközben oldandó föl, míg a (14) menesztő még helytáll. Erre a (20) mutató zárásának kell bekövetkeznie, mire a (14) menesztő föloldatik a 0-ra való vissza­futásra. A (20) mutató részben a (18) áll­ványrészbe, részben a (17) mutatótengelyre ágyazott (38) spirálrúgó visszaforgatni igyek­szik (5. ábra). A (16) tárcsának finoman recézett kerületére támaszkodó (39) kilincs azonban a (20) mutatót helyén tartja. A (18) menesztő, mely a hátrább leírandó mó­don vezettetik vissza, ezzel ellentétben min­denkori helyzetében a (4—5) zárószerkezet­tel való összeköttetése által rögzíttetik. Az ezen zárdszerkezettel való összeköttetés a (28) szögemeltyűnek kilengésénél a (29) rúgóra való húzás által szakíttatik meg (7. ábra) és csak a szögemeltyűnek ellenkező értelmű visszalengése által állíttatik ismét helyre (6. ábra). Ez a,záltal történik, hogy a (9) dörzskerék (8) tengelyét egy (40) kar hordja, mely önmagában a (28) szögemel­tyűtől függetlenül lenghet ennek (32) for­gáspontja körül, a szögemeltyűhöz képesti helyzetét azonban a (41) rúgó és (42) ívha­síték befolyásolja. A rúgó a kart az ívhasí­ték belső oldala felé húzza és föntartani törekszik a (9) és (10) kúpkerekek kapcso­latát. Ez azonban csak addig áll fönn, míg a (28) szögemeltyű a 6. ábrabeli helyzeté­ben időzik és megszűnik, amikor a szög­emeltyű kileng és a (42) ívhasíték .belső vége a (8) tengelyt kifelé kényszeríti (7. ábra). A (14) menesztő a visszamenetre föl­szabadul tehát, amint a (28) szögemeltyű kileng. Mielőtt azonban a (14) menesztőnek a leírt módon való fololdása megtör­ténik, a (28) szögemeltyű kilengésénél a (39) kilincset átmenőleg kiemeli. E célból utóbbi a (44) rúgó által befelé húzott (43) karon ül (4. ábra). A (39) kilinccsel ellátott (43) kar gyorsan átmenő kimozdítást nyer a (28) szögemeltyűn lévő (45) pecek által, ha ezen pecek a szögemeltyű kilengésekor

Next

/
Oldalképek
Tartalom