53144. lajstromszámú szabadalom • Önműködő villamos szabályozó
irányban, ezen falnak, valamint a (96) gyűrűnek alsó lapjára hat; ennek folyományaként a (9) tolattyú fölfelé mozogni iparkodnék, amikor is a (98 ) nyílások elfödésének mértéke csökkentetnék, mivel a vezérlőelemnek (81 ) hüvelye mozdulatlan. A (91 0 ) nyílás azonban a (98 ) nyílások összharántmetszeténél kisebb harántmetszette] bír, következésképpen a (98 ) nyílásoknak nagyobbmértékű szabaddátétele folytán a (99 ) térből több folyadék áramlik ki, mint amennyi abba beáramlani képes és így a (99 ) térben nyomáscsökkenés létesül, melynek hatása alatt a (9) tolattyúra ellenkező irányokban ható erők között az egyensúly ismét helyreáll úgy, hogy a (9) tolattyú a föltüntetett állásban megmarad. Ezen állás akként van megszabva, hogy annál a (9) tolattyú a (11) hajtószerkezetnek (ll1 , ll2 ) kamráit (2. ábra) a (91 6 , 91 7 ) nyílásoknak (1. ábra) elfödése révén elzárva tártja. Ha már moet^a központ feszültsége csökken, akkor az (1) cséve (2. ábra), minthogy azt a (3) elektromágnes most kisebb mértékben vonzza magához, megemelkedik, a vezérlőelem lesülyed és a (81 ) hüvely (1. ábra) a (98 ) nyílásokat a rendesnél nagyobb mértékben teszi szabaddá; minthogy ekkor a (99 ) térből, a (98 ) nyílások útján több folyadék áramlik ki, mint amennyi abba beáramlani képes és mint amennyi az egyensúly fönntartásához szükséges, a (99 ) térben oly nyomáscsökkenés létesül, hogy a (9) tolattyú tényleg lesülyed, amikor is a (91 6 ) nyílások a (11B ) nyílással, a (91 7 ) nyílások a (ll4 ) nyílással (5. ábra) közlekedésbe jutnak, következésképpen a (ll2 ) kamra (2. ábra) nyomó folyadékot kap, míg a (ll1 ) kamrából a folyadéknak egy része a (12) szekrénybe kiáramlik. Ekként a (4) kontaktuskar (1. ábra) az óramutató járásának irányában elforgattatik. A (4) kontaktuskarnak kölcsönzött elforgás folytán, a (18) fogaskerék, a (181 0 ) fogas szegmens (2. ábra) és a (181 ) emeltyű közvetítésével, a (181 4 ) henger gyorsan lefelé huzatik. Minthogy az ezen hengerben lévő folyadék nem rugalmas és nem képes a (181 7 ) csatornán eléggé gyorsan átáramlani, a (181 6 ) dugattyú a henger sülyedésében résztvenni kénytelen, következésképpen a rugalmas (182 ) lamellának (3. ábra), valamint — a (187 ) kúpok és a (18®) rúd hatása alatt — a (188 ) lamellának szabad' vége leszoríttatik, amikor is a (18®) rúgó kissé összeszoríttatik és így az az (1) csévét (2. ábra) lefelé, vagyis annak előbbi mozgásával ellenkező irányban mozgatja eL Ha tehát az (1) csévét hordó karnak elmozgása a szükségelt feszültségnövelést nem idézi elő azonnal, akkor a visszavezető szerkezet a túlszabályozásnak elejét veszi. Az ellenkező esetben, melyben a központ feszültsége fokozódik, a (3) elektromágnes az (1) csévét erősebben húzza magához, következésképpen a (81 ) hüvely (1. ábra) megemelkedik és a (98 ) nyílásokon áthaladó folyadékáramot a rendesnél nagyobb mértékben fojtja el. Minthogy ekkor a (99 ) térbe, a (91 0 ) nyílás útján, több folyadék áramlik be, mint amennyi abból a (98 ) nyílások útján kiáramlani képes, a (99 ) térben a nyomás fokozódik és a tolattyú megemelkedik. Ekkor a (91 6 ) nyílások a (ll4 ) nyílással (5. ábra), a (91 7 ) nyílások (1. ábra) pedig a (ll8 ) nyílással jutnak közlekedésbe, következésképpen a (11) hajtószerkezetnek (ll1 ) kamrája (2. ábra) nyomó folyadékot kap, míg a (ll2 ) kamrából a folyadéknak egy része eltávozik; szóval most a (4) kontaktuskar (1. ábra) az óramutató járásával ellenkező irányban fog elforgattatni, hogy az feszültségcsökkenést idézzen elő. Ezen elforgatás folytán azonban a (181 4 ) henger (2. ábra) megemelkedik és minthogy ezen mozgásban a (181 6 ) dugattyú is részt vesz, a rugalmas (182 , 188 ) lamelláknak (3. ábra) szabad végei fölfelé szoríttatnak és az (1) cséve (2. ábra) kissé megemeltetik, ami ismét meggátolja a túlszabályozást. A feszültségváltozásnak mindkét esetében a rugalmas lamellák rendes állásukból kitéríttetnek és így kissé megfeszíttetne^ amikor is azok a (181 6 ) dugattyúra nyomást gyakorolnak, minek folyományaként a
