53142. lajstromszámú szabadalom • Szerszám tyúkszem vagy hasonló bőrkeményedés eltávolítására

Megjelent 1911. évi augusztus hó 29-éii. MAGY. KIR. SZABADALMI fllSí HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 53142. szám. VIIye

. OSZTÁLY. Szerszám tyúkszem vagy hasonló bőrkeményedés eltávolítására. BANTHIEN GUSTAV KERESKEDŐ HAMBURGBAN. A bejelentés napja 1910 október hó 27-ike. A jelen találmány tárgya tyúkszemek és hasonló, a bőr egy bizonyos részére ható tartós nyomás által képződött szaraszerű bőrvastagodások eltávolítására szolgáló szerszám. A találmány lényege abban 'áll, hogy egy mindkét végén nyitott, lapos bádoghüvely egyik lapján élesen érdessé van téve azáltal, hogy a bádogba lyukak vannak döfködve, melyek a torma- stb. reszelők módjára éles élekkel vannak ellátva. A szerszámnak hüvelyalakban való kiképzése és konyhareszelőszerűen érdessé tétele azon előnnyel jár, hogy az éles fogak által lereszelt szaruszerű bőrrészecskék úgy a fogak között lévő sima barázdákon, mint a hüvely belsejébe vezető lyukakon át is eltávozhatnak. Ennek folytán a fogak által képezett érdes fölületek eredeti élességüket sokáig megtartják és a rajtuk maradt szaruszerű bőrrészecskéktől könnyen megtisztíthatók. A leírt szerszám a kezelt személyre nézve annyiban kellemes, hogy a reszelőszerű éles és érdes fölület a bőrkeményedéseket egy pár végighúzással eltávolítja és emellett a fájdalmat okozó hő keletkezését az érdes fölületen kiképezett lyukakon beáramló levegő megakadályozza. A mindkét végén nyitott, lapos bádoghüvelynek egyoldalú érdessé tétele az ujjak közt képződött tyúkszemek és bőrkeményedések esetén külön védőbetétek alkalmazását fölöslegessé teszi. A mellékelt rajzon a találmány tárgyát képező szerszámnak egy foganatosítási alakja van föltüntetve, és pedig az 1. és 2. ábrán a szerszám elől-, illetve hátulnézetének távlati képe, a 3. ábrán pedig a szerszám használati módja látható, A többé vagy kevésbbé tojásdad keresztmetszetű (a) hüvely egy hosszúkás téglalapalakú fehér bádogdarabból van összehajlítva és pedig akkép, hogy az egymást átlapoló (b, c) szélek a hüvely élére kerüljenek. Az (a) hüvelyt képező bádoglap hüvelyalakra való hajlítása előtt érdessé tétetik, amely érdes fölület azonban a később történő összehajlítás által keletkező hüvelynek csak egyik oldalára terjed ki. Az érdes fölületet a resze löknél ismert módon a (d) lyukak szúrásával állítjuk elő, miáltal a (d) lyukak körül csipkés szélű éles (e) kiemelkedő részek keletkeznek. Az érdes fölület a lapos hüvely egyik oldallapjának egész hosszában, vagy pedig a rajzon föltüntetett módon a középrész kivételével lehet kiképezve. Ezáltal elér-