53133. lajstromszámú szabadalom • Folyékony tüzelőanyaggal táplált izzófényű lámpa

anyagtartány a kürtő fölött van alkalmazva, miért is az előmelegítő láng a (b) tartány alá jut, a tartányt körülnyalja, s ezt, valamint tartalmát fölmelegíti. Ezen fölmelegítés következtében a tüzelőanyagból gázok és gőzök keletkeznek, melyek a (b) tartányban a szükséges nyomást előállítják. A (b) tartány az (u) burkolatban van behelyezve s a tartány alatt a (v) nyílással ellátott (x) válaszfal van alkalmazva, melynek nyílása, pl. az (y) forgóretesszel elzárható oly célból, hogy a (k) csészében lévő spiritusz elfogyása, vagyis az előmelegítő láng kialvása után az (i) izzótesttől jövő égéstermékeket a (b) tartánytól elzárhassuk, melyek azután az (u) köpenynek (z) nyílásain át távoznak. A leírt lámpa működése a következő: A (b) tartányt, miután a tüzelőanyaggal megtöltöttük, jól elzárjuk s azután a (k) csészébe spirituszt töltünk úgy, hogy ha a (c) csapot kinyitjuk a tüzelőanyag az elgázosítóba és innen a lángzóba jut. Most a spirituszt meggyújtjuk, mire ennek lángja — miközben az (e) gázosítót fölmelegíti — nyitott (v) nyílásnál az (m) kürtőn át a (b) tartány alá jut, s ezt melegíti úgy, hogy a tüzelőanyag gázokat és gőzöket fejleszt, melyek a zárt (b) tartányban nyomást létesítenek. Ezen nyomás már az előmelegítő láng kialvása előtt elegendő ahhoz, hogy a lámpa üzembe jöjjön. Az előmelegítő láng kialvása után a (b) tartányt a világításra szolgáló láng melegíti tovább, s ha ez a melegítés túl nagy, akkor a (v) nyílást elzárjuk, nehogy a tüzelőanyag égéstermékei a (b) tartányt közvetlenül érjék. A 3. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál az (e) elgázosító mellett még egy másik (p) elgázosító van alkalmazva, mely az (o) csövön át a (b) tartánnyal közlekedik, amelyből az (r) cső a (b) tartányba a folyadék szintje fölé vezet. Ezen elrendezés által azt érjük el, hogy a (p) elgázosítóból gázok jutnak a (b) tartányba, melyek utóbbiban a nyomás növeléséhez hozzájárulnak. Ezen kiviteli alaknál azonban a (p) gázosító el is maradhat, mikor is az (r) cső az (e) gázosítóból indul ki. A leírt kiviteli alakoknál a fúvókából kiáramló gáz magától gyullad meg az előmelegítő lángon, a lámpának eloltása céljából pedig elegendő, ha a (c) csapot vagy szelepet elzárjuk. Megjegyzendő még, hogy az (u) köpeny fölül nyitott vagy pedig nyílásokkal van ellátva, hogy nyitott (v) nyílásnál az előmelegítő láng a (b) tartány alá húzassék. A föltüntetett és leírt két lámpa természetesen csak példaképeni kiviteli alaknak tekintendő, amelyeken a találmány keretén belül számos változtatás eszközölhető. így pl. a kürtők száma egynél több is lehet, sőt a kürtő el is hagyható, mely utóbbi esetben a lámpának (u) burkolata szolgál kürtőnek. Lényeges csak az, hogy a kürtő lehetőleg rövid, s a tüzelőanyagtartány közel az elgázosító fölött legyen alkalmazva. Magától értetődik továbbá, hogy a lámpa nemcsak invert égővel, hanem fölfelé égő lángzóval is készíthető. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Folyékony tüzelőanyaggal táplált izzófényű lámpa, azáltal jellemezve, hogy a zárt tüzelőanyagtartány oly közel van az elgázosító fölött alkalmazva, hogy az utóbbinak előmelegítésre szolgáló láng egyúttal a tüzelőanyagtartányt, illetve annak tartalmát is annyira fölmelegíti, hogy a tüzelőanyagból gázok és gőzök fejlődnek, melyek a lámpa üzeméhez szükséges nyomást létesítik. 2. Az 1. alatt igényelt lámpa kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy aa elgázosító előmelegítésére szolgáló előmelegítőlángnak a tüzelőanyagtartány alá való vezetésére a lámpában egy vagy több rövid kürtő van alkalmazva. 3. Az 1. és 2. alatt igényelt lámpa egy kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a kürtő, ill. kürtők fölső vége és a tüzelőanyagtartány között egy elzárható nyílással vagy nyílásokkal ellátott válaszfal van a lámpaburkolatban alkal-