53102. lajstromszámú szabadalom • Fő- és kötővas gyanánt alkalmazandó vasbetét vasbetonszerkezetek számára

— 2 -Az 1—3. ábrák egymásután oly fogana­tosítási alakokat láttatnak haránt- és hossz­metszetben és részben oldalnézetben, me­lyeknél maga a rúd kör-, négyzet- ilL fél­köralakú harántmetszettel, a megfelelő (1, 2. 3) harántbordák pedig, melyek a rúd hosszában egyenletesen vannak elosztva, háromszög-, félkör- ill. téglányalakú haránt­metszettel bírnak. A 4. ábrában a harántbordáa rúdnak to­vábbi alakjai vannak harántmetszetben föl­tüntetve, ahol is az (a) rúd harántmetszete téglány, a (b) rúdé ellipsis, a (c) rúdé fél­ellipsis, a (d) rúdé fölül síklappal határolt szív, az (e) rúdé fölül homorú, alul dom­ború, az (f) rúdé megfordított gomba, a (g) rúdé merevítő hosszbordával ellátott fél­kör, a (h) rúdé pedig hosszbordás szív alak­jával bír. Az 5. ábrában oldalnézetben és részben hosszmetszetben oly foganatosítási alak van föltüntetve, melynél a harántbordák vál­tozó. közökben, illetve szakaszosan vannak elrendezve. A 6. és 7. ábrák a fővasakkal kapcso­latban, két különböző alakú kötővasat lát­tatnak, melyek közül a (4) kötővas sima, az (5) kötővas pedig a merevítésre és a betonnal való kötésre szolgáló, tetszőleges harántmetszettel bíró (5) bordákkal van el­látva, melyek bármily, akár egyenlő, akár változó közökben 'és akár (úgy, amint az föl van tüntetve) csupán a külső oldalon, akár úgy a külső, mint a belső oldalon lehetnek elrendezve. A 8. ábra oldalnézetben és harántmet­szetben, egy egyenszilárdságú betétet lát­tat, melyet a találmány szerint kiképezett rúdból azáltal létesítünk, hogy a 4. ábrá­ban föltüntetett (f, g) vagy (b) rúdnak (6) hosszbordájával (8. ábra) a Bzükséghez ké­pest különböző számban és hosszúságban alkalmazott (7, 8) hevedereket szögecseljük össze. Ugyanezen célt a 4. ábrában föltüntetett hosszbordanélküli (a, c, d, e) rudak fölhasz­nálásával a 9. ábrában szemléltetett módon azáltal érjük el, hogy a harántbordáknak a rúdnak fölső, sík lapjára eső részét mel­lőzzük és azután ezen lapra, egy vagy több különböző és kellő hosszúságú lamellának esetleges közbeiktatásával, egy azonos alakú rúddarabot fektetünk az alsó rúdhoz képest megfordított helyzetben. A leírt rudak alkalmazásánál továbbá igen könnyen lehet több egymáshoz csat­lakozó rudat egy főbetétvassá egyesíteni anélkül, hogy a sok tekintetben káros he­gesztéshez kellene nyúlni. Ezen célból ugyanis két szomszédos rúdnak csatlako­zási részeire megfordított helyzetben, egy azonos alakú rúddarabot fektetünk (10. ábra), mely a csatlakozást födő elem gyanánt szolgál és melyet már most, hogy az ekként összeállított fővasnak a betonban való le­horgonyzása biztosíttassák, a vashuzalból készült (9) kötés segélyével egyesítünk a főrúddal. Ezen kötés, mely a 9. ábrában föltüntetett egyenszilárdságú testnek össze­tartására is előnyösen használható, igen hatásos kapcsolatot biztosít, mivel az egy­részt két-két szomszédos harántborda közé van szorítva, másrészt pedig hullámos kül­fölülete folytán a betonnal igen jól köt. Lehet a 9. és 10. ábrákban föltüntetett kapcsolatokat a harántbordák említett rész­leges mellőzésének szüksége nélkül is, az­által létesíteni, hogy a rudakat, pl. fogas­rudak módjára akként illesztjük egymás­hoz, hogy az egyik rúd bordái a másik rúd bordaközeivel kapcsolódjanak; ezen célból előnyös a bordaközöknek a bordáé­val azonos szélességet adni. Célszerű úgy a 9., mint a 10. ábrában föltüntetett kapcsolatnál a födő rúddarab­nak végeit kifelé visszahajlítani (10. ábra), mivel ezáltal megnöveltetik a lehorgonyzós biztonsága és lehetővé válik a cementnek a két vas közé való beömlesztése. A 11. és 12. ábrák a vasbetétaek oly foganatosítási alakját láttatják hossz-, ill. harántmetszetben, melynél a harántmetszet a (10) sarlóalakkal (12. ábra) bír, mely a külső, domború (11) és a belső egyenes, a rúd oldalaiba átmenő (12) harántbordákkal van merevítve. A 13. és 14. ábrákban föltüntetett foga­natosítási alak az előbbitől abban külön-

Next

/
Oldalképek
Tartalom