53102. lajstromszámú szabadalom • Fő- és kötővas gyanánt alkalmazandó vasbetét vasbetonszerkezetek számára
Megjelent 1911. évi augusztus hé 25-én. MAGY. gggt KIR. SZABADALMI IgW HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 53102. szám. V111 /a. tOSZTÁ LYFő- és kötővas gyanánt alkalmazandó vasbetét vasbetonszerkezetek számára. PORCHEDDÜ GIOVANNI ANTONIO MÉRNÖK TORINÓBAN. A bejelentés napja 1910 november hó 28-ike. Vasbetonszerkezetek vasbetétjei gyanánt j már igen sokféle, sajátos harántmetszeti alakkal bíró rudat hoztak javaslatba, csakhogy ezeknél nem volt tekintetbe véve az a körülmény, hogy egyrészt ezen vasbetétek annál hatásosabbak, mennél egyszerűbb a betétet alkotó rudak harántmetszetének alakja és hogy másrészt a fővasak harántmetszetének iveit, domború alakja a legmegfelelőbb, különösen azoknak a beton- . tömeghez képest külső fölületére nézve, míg a belső fölületnek célszerű homorú vagy sík alakot adni. Javaslatba hoztak továbbá a vasaknak merevítő toldatokkal való ellátását és a harántmetszet területének a rúd hosszirányában való oly fontos változását is, hogy a hajlítás tekintetében egyenszilárdságú testek létesüljenek. Míg azonban ezen toldatok általában nem voltak akként kiképezve és elrendezve, hogy azok a fővasak összeköttetéséhez szükséges kötővasakat helyzetükben kellően biztosítsák, addig a változó harántmetszettel bíró alak lehetlenné teszi az ily vasrudaknak tömeges gyártását, mivel ezen alak szükségessé teszi, hogy .a vasrudat minden alkalommal, a használata által megszabott pontos hosszban külön készítsük, ami pedig gyakorlatilag egyáltalán nem célszerű. j Ezzel szemben a jelen találmány tárgyát | oly vasbetét (fő- vagy kötőbetét) képezi, melynél a gyakorlat ebbeli követelményei teljesen ki vannak elégítve, amennyiben ugyanis a betétet alkotó rúdnak föharántmetszete a rúdnak egész hosszában egyenlő és a rúd meghatározott közökben — melyek a különböző szerkezetek követelményeinek megfelelően akár egyenl.őek lehetnek, akár bármily módon változhatnak — a főharántmetszet kerületét övező azaz ezt egészen vagy részben körülvevő, tetszőleges harántmetszettel és aránylag csekély magassággal bíró gyűrűkkel vagy harántbordákkal van ellátva. Ezen vasbetétek gyártásához nem szükségeltetnek sajátos gépek, mivel elegendő a sírna rudak gyártására szolgáló közönséges hengerművek hengereiben a kivánt harántbordáknak megfelelő hornyokat kiképezni. Ezenkívül ezen vasbetétnél nemcsak hogy a betonnal való kötés az eddiginél jóval hatásosabb, hanem a kötővasak számára is oly oldalas határoló elemek állanak rendelkezésünkre, melyek azoknak a fővasak hosszirányában való esetleges eltolódását teljesen meggátolják. A mellékelt rajzban a találmány tárgya több foganatosítási alakjában van föltüntetve.